Reinhardt, Max et al.: „A színészek színházában hiszek”. Max Reinhardt színháza (Budapest, 1994)

Staud Géza: Max Reinhardt Magyarországon. "Herr Professor"

Egyszer ő maga vállalta Molnár Ferenc Riviérájának, rendezését a budapesti Renaissance Színházban. Tulajdonképpen az ő útmutatása és elgondolása szerint Bárdos Artúr, a színház igazgatója készítette elő a darabot. Bárdos különben szintén egy ideig nála dolgozott és tanult. Reinhardt csak az utolsó próbákra érkezett meg, és vagy teljesen egyetértett Bárdos munkájával, vagy éppen ellenkezőleg, de alig szólt bele, és nem változtatott semmit. Somlay Artúr nevetve mesélte el, hogy neki egész szerepére vonatkozólag csak ennyit mondott:- Somlay úr, az ön cilindere túlságosan magas.

Pedig kedvelte és értékelte a magyar színészeket. Látogatása idején sorra járta a színházakat, s ha egy művész tetszett neki, első kérdése az volt, hogy tud-e az illető németül. Nem ok nélkül kérdezte, mert ha csak félig-meddig tudott, szerződtette is. Rászánt költséget és időt, hogy akár egy évig is tanittassa olyan kitűnő oktatóval, mint Strakosch volt. E magyar válogatás során évekig volt tagja Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház hősszerelmese, utána Dénes György,63 Halmay Tibor,64 Mátray Ernő,65 Rothauser Ede 66 később pedig Bulla Elma, Darvas Lili és Péchy Blanka voltak berlini vagy bécsi színházának művészei. Darvas Lili mesélte, hogy egyik próbán valami technikai dolog sehogy sem sikerült. Egyszerre fölöttébb illetlen magyar káromkodást hallott. A díszletmester fakadt ki ilyen harsogón, mert ő is magyar volt. Még nagyobb volt Péchy Blanka meglepetése, mikor első próbáján a Theater in der Josefstadtban partneréhez, a híres Pepi Glöckner^' népszerű komikához fordult azzal a kérdéssel, hogy kiejtésén nagyon érzik-e az idegenség? Mire nagy elképedésére Pepi Glöckner magyarul felelt:- Én mindenesetre észreveszem! - Mert ő is tőlünk került a német színészetbe.

Reinhardt berlini iskolájának és később, mikor a bécsi szemináriumot megalapította, mindig volt néhány magyar növendéke. Ezentúl pedig egész sereg magyar barátja volt. Kedves és szívesen látott vendégek nyáron a salzburgi ünnepi játékokon és közelében: a leopoldskroni kastélyban. Különösen Márton Miksát, a színházi

137