Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)

I. A festészettől a happeningig

Emballage

I. A FESTÉSZETTŐL A HAPPENINGIG

... 1963 ... ezek a benyomások nem függetlenek attól, ami körülöttem és a saját tudatomban zajlik...

... tárgy és realitás - bennük látta eddig mindenki a művészi haladás kerékkötőit -úgy tűnt, már legyőzettek,

és most mégis hirtelen tiltott gyümölcsnek,

indexen lévő,

száműzetésre ítélt dolgoknak minősülnek...

A győztes lírai absztrakció az összes botrányok,

a destrukció és ezoterizmus varázsa ellenére elveszíti oppozíciós erejét „hatalomra jut”... privilégiumai

szinte már kihágásnak, törvénytelenségnek tűnnek...

Szinte kézzelfoghatóan érzem, hogyan foszlik semmivé

a valaha oly veszedelmes Forradalom

tündér délibábja,

hogyan múlik el a hőskor,

és annak igazságai.

...lázasan keresem

a Reális és Autentikus TÉNY hátrahagyott nyomait. A tőlem,

művészetem „ürülékkiválasztó” képességétől független TÉNY-t

melyet patetikusan alkotásnak szokás nevezni.

...Ennek a TÉNY-nek az elfogadása számomra - most - szabálysértés, sőt szinte bűntett! mely lelkesít.

... És ahogy a művészetben mindig történni szokott -a tudatunkban, lelkiismeretünkben és képzeletünkben zajló nagy megrázkódtatások a legegyszerűbben, a lehető legszegényesebb formában oldódnak meg.

... A BORÍTÉK szívszorítóan kicsiny felszínén megtalálom mindazokat a lenyomatokat, pecséteket (pompás!), rubrikákat („hivatalnoki” absztrakció!), bélyegeket (összeházasított tájképek és portrék), melyek reálissá teszik az írás szeszélyes individualitását, miközben ez az írás viszont humanizálja az előbbiek tárgyi idegenségét ... KÖLCSÖNÖS RITUÁLÉ!!

1964 óta hosszú utazásaim során mindenütt készítek borítékokat, ahol csak megfordulok: Párizsban, Stockholmban, Bázelban, Hamburgban, New Yorkban, Chexbres-be...

A címek ugyanolyanok, mint a levelek címzése: pl. „T. A. Úrnak, Chexbres-ben”. A becsomagolás folyamatának teljes autonómiáját célbavéve 3x1 méteres, hatalmas borítékot készítek. Fémrácshoz támasztom, kissé megtöltöm levegővel. A baden-badeni Kunsthalléban és a párizsi Galerie de l’Universitében állítom ki, 1966-ban.

Kálmán Judit fordítása (1966)

68