Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)
I. A festészettől a happeningig
Festészet I. A FESTÉSZETTŐL A HAPPENINGIG Tájkép esernyős térrel és alakkal A „tájkép” nagyon sok esernyőből tevődik össze, vagy esernyőformákból, különféleképpen elhajolva, közeledve és távolodva, eltolódva, egymásba ütközve... Ebben a hallucinációs tájképben az esernyővázak drótjai úgy sülnek ki, mint a tűzijáték ágyúi, s az emberi alakok belegabalyodnak ebbe az apokaliptikus topográfiába, feltámadnak, mint az Utolsó ítéletkor: csontszerkezetek hideg absztrakciója... Bába Krisztina fordítása (1947-1948) Csontvázas alakok Ez nem „danse macabre” csontvázakkal. A struktúrákban, melyet „csontvázasnak” neveztem el, a tér konstruálásának lehetőségei izgatnak, a heves feszültségek, a korábban elképzelhetetlen formák tömörsége. Ennek semmi köze a Konstruktivizmushoz. Isten ments, hogy megkonstruáljam a kép terét, a vásznat rámától rámáig, ahogy tették az unalomig a konstruktivisták. Ezek majdnem illuzionista „tájképek”, ahol a halott üresség egy ponton hirtelen besűrűsödik, lehetőséget és alkalmat adva a beavatkozásra, e sűrűség felhasználására, hogy kitöltsem a magam formáival, hogy megalkossam az emberi alak új anatómiáját. Az EMBERI ALAK állandóan jelen van a képzeletemben. Van itt még egy fontos momentum: az emberi alak eddig ismert expresszionista fogantatású deformációja mely a belső, pszichikai perturbációt fejezi ki, számomra teljesen értelmét veszítette. Egyszerűen egy új szervezetet hozok létre. AZ EMBERI SZERVEZETHEZ HASONLÓT. Innen a ragaszkodás az antik METAFORÁHOZ. Előre érzem, ez lesz majd minden alkotásom tartalma. Bába Krisztina fordítása (1947-1948) Egymásba csavarodó alakok Ragaszkodom e különös hangzású szóhoz. Annak a struktúrának a lényegét tartalmazza, melyet oly szenvedélyesen és oly sok fáradsággal igyekszem mindenáron létrehozni. Az őrületig egymásba csavarodó formák, gomolyognak, kereszteződnek, egymásba kapaszkodnak, egymásba csavarodnak! 26
