Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)

Latinovits Zoltán rendezőpéldánya (1972)

- 16 -Lajos: Én az vagyok, kérem. Nincsenek iskoláim.

Éppen csak a kezdet; az ábécé. De hát mindenki azzal indul.

(Sántha felöltözötten a lakásból)

Ágnes: (Lajosra mutatva) Apa, itt van egy fiatalember, aki többet tud a titkaidból, mint én.

Sántha: (megnézi, fanyarán) A titkaimból? S hogy

jiitott hozzájuk?

Ágnes: Elolvasta a könyvedet. Amiből költözéskor

egy ládára valót leltünk a padláson. Azt mondtad, csali csomagoljunk porcelánt belé.

Sántha: Van élő ember, aki azt olvasta?

Lajos: Többen is .,. És nem is akartuk elhinni,

hogy a szociális titkár ur apja irta.

Sántha : Ennél nagyobb bókot nem is mondhatott

volna.

Lajos: Mert ő . úgy gondoltuk, nem állaná meg,

hogy hozzánk ld. ne nézzen . ..

Ágnes: Ő ugyanis nem kutcsináló, hanem a topáni, pardon:flarossz-topáni népfőiskola főnépkönyvtárosa.

Lajos: Én magam is azt mondtam: meg kellett

halnia annak, aki azt irta. Különben hallatszana most felőle valami.