Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)

Latinovits Zoltán rendezőpéldánya (1972)

- 7 -Sántháné: S egy kicsit pökhendi a modora.

Rudolf: Abekhend. az javul már. (Ágne^áü^a^rakett^

A ^Tevbtnek. <AítW’’t

Í

L

c

^

Sántha: Héthársi ur bizonyára kitűnő teniszező? ~!íUul)

Rudolf: , . f Minden sportágban van egy kis múltam.

c^V,

Sántnáné:' Tavaly o nyerte a balatoni férfiegyest.

Sántha: Minden sportágban? Agyaggalambra is lőtt

már?

Rudolf: ^ Egyszer. Próbaképpeni Tulajdonképp vizi emftUsT'T+á-iJ, her vagyok. Ha .%i be nem fog, most is kinn

JVc : A(k^o,

V * ' vagyok a vizen. Ez egy kicsit a szakmám is.

íLo-eA,' ; P ;

Ágnes: | Rudolf csónakokat gyárt. Konstruktőr. ^£^/x. ^ /Wo’ű

Sántha: ^ Ahá, konstruktőr.

öludolf: I Igen, van egy kis vállalatom. De ez csak az

J' Iaccíí

I anyagi fele az egzisztenciámnak. Amellett

hites szakértő vagyok, és adjunktus a műegyetemen.

Sántha: Értem. És milyen csónakokat gyárt, Héthársi

ur? Olyan berregőt, amelyiknek az orra kiáll a vizből, s egy mérföldre hallilc a lármája?

Ágnes: o Apuka a glisszőrt gondolja.

Rudolf: * Igen, olyat is. Sőt épp ezzel szereztem egy

kis nevet.

Sántha: S mire jók ezek? Hogy az ember száguldjon,

ahol ringani illene.

o