Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)

Jegyzetek

Jegyzetek

I. Ruttkai Eva őrizte Latinovits Zoltán kéziratos hagyatékának egy részét, többek között a Győzelem előadásra vonatkozó dokumentumokat; ez a gyűjtemény az évek során kiegészült az általam felkutatott és összegyűjtött kéziratos és nyomtatott forrásokkal, valamint az 1986. április 10-én készült kétórás hangfelvétellel. A további gyűjtőmunka eredményeképpen jelentős mennyiségű forrásanyag ma rendszerezve és feldolgozva a Ruttkai Éva emlékszoba színháztörténeti gyűjteményében található. E forrásanyag alapján készült az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában megjelent dokumentumkötet: Németh László-Latinovits Zoltán: Győzelem. Szövegek, legendák, dokumentumok. Bp. 1991. Az idézett források mindegyike eredeti vagy fakszimile másolat formájában fellelhető a Ruttkai Éva emlékszoba gyűjteményében. Kéziratok, egy példányban létező dokumentumok esetében mindig jelzem: az eredeti példány vagy másolat a hivatkozás alapja s jelzem azt is: kiadatlan vagy korábban már megjelent forrásanyagra hivatkozom. Az eredeti rendezőpéldány A4-es méretű, 72 számozott (+3 számozatlan) lapból álló, sötétkék keménypapírba kötött gépirat. A borítón címke, Latinovits Zoltán kézírása:

NÉMETH LÁSZLÓ GYŐZELEM

A gépirat jobb és bal oldalán egyaránt olvashatók és láthatók Latinovits Zoltántól származó megjegyzések, rajzok, ábrák. A szöveges részek rendszerint kék tollal, a rajzok, ábrák zöld és piros filctollal készültek, de a színek használatában Latinovits Zoltán nem következetes. A legtöbb bejegyzés (rajz, ábra) kék tollal történt. A papír gyenge minőségű, a gépelés időnként zavaróan „átüt” a lap hátoldalára, amelyeken Latinovits Zoltán kéziratai és rajzai találhatók.

2. Rivalda 71-72. Kilenc magyar színmű. Sorozatszerkesztő: Kardos György. Bp. 1973. 589-650.

3. Dévai Péter: Győzni akartunk... Film Színház Muzsika. 1986. szeptember 20.

4. Természetesen a több éves gyűjtőmunka eredményeképpen létrejött, rendszerezett forrásanyag birtokában sem állíthatjuk: a továbbiakban nem kerülhet elő az alábbi tanulmányban rögzített képet akár lényeges vonásaiban is módosító tény, adat.

5. Németh László: Negyven év. Bp. 1969. 19.

6. A színház által kiadott műsorfüzet (Németh László: Győzelem) a Negyven év című tanulmányból az általam is idézett két részletet közli, más és másoktól idézett gondolatok közé ékelve; de már az évad kezdetekor megjelent egy műsorfüzet (Veszprémi Petőfi Színház 1961-1971. Szerk. Hegyeshalmi László), itt további részletek is olvashatók a Negyven év című tanulmányból, valamint a Veszprémi példa című Németh László írásból. A két különböző műből kiemelt idézetek az előadásról megjelent kritikákban olykor összekeverednek, máskor pontatlanok. A dráma keletkezésének időpontját is kétféleképpen említik. Ennek oka az, hogy Németh László tanulmányában azt írja: 1940 karácsonyán írta a darabot, de a mű első kiadásakor (Németh László: Társadalmi drámák I—II. Bp. 1958. II. 5—88.) a cím alá 1941-es évszámot írt.

7. Németh László: Negyven év i.k. 21.

8. Vekerdi László: Németh László. Bp. 1970. 185.

9. Parasztkollégiumok. In: Németh László: Sorskérdések. Bp. 1989. 670.

10. A vásárhelyi példa. In: Németh László: Sorskérdések i.k. 675.

II. Krónikák. In: Németh László: Sorskérdések i.k. 682.

12. A rendezőpéldány 5. oldalán olvasható ez az utólag, kézzel beírt mondat.

13. Bagó story. In: Latinovits Zoltán: Emlékszem a röpülés boldogságára. Bp. 1985. 410.

14. Uo. 403. Endrődi: a Budapest II. kerületi Endrődi Sándor utca 67. számú, Latinovits Zoltán által tervezett és „Sasfészek”-nek nevezett ház, ahol a hetvenes évek elejétől élt Latinovits Zoltán Ruttkai Évával.

15. A Vigilia (Hegyi Béla) beszélgetése Ruttkai Évával. Vigilia. 1977. június. 402.

16. Levél az új Nemzeti Színházról. (1964) In: Németh László: Utolsó széttekintés. Bp. 1980. 783.

17. „Fiatalon színházi kultúránk meddőségét látva, arra gondoltam: én is nyitok egy színházat, papíron persze, amelyben nemcsak kézirataim adják elő, de párbeszédekben a rendezés, játék gondját, a színrevitel módját is megbeszélik.” (Németh László: Negyven év i.k. 57. és 63.)

18. Molnár Gál Péter: Latinovits. Bp. 1990. 201.

19. „Amikor a Néphadsereg Színház igazgatója közölte, hogy ő mégiscsak a Villámfénynélt akarja bemutatni: megütődtem. Azóta épp húsz darabot írtam: szomorú bizonyítvány egy drámaíróra, ha még mindig az elsőt tartják a legelfogadliatóbbnak.” (A Villámfénynél felújítóinak. In: Németh László: Megmentett gondolatok. Bp. 1975. 290.)

20. Németh László: Megmentett gondolatok i.k. 395-409.

21. A Batsányi-díj átvételekor. In: Németh László: Megmentett gondolatok i.k. 571-572.

22. Színházépítés Veszprémben 1908-1988. Szerk. Patka László. Veszprém. 1988. 89.

255