Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)

Latinovits Zoltán rendezőpéldánya (1972)

Én az. De van annyi eszem, hogy nemigen mu égből lárma csap ki. A zene hirtelen elhallgat. Benn újra lárma. Ágnes figyelme a benti zajokra.) ' r No, nem tartóztatom már. Látom, benn van a figyelme ... Magának is ágyat állítsunk föl, vagy meghál egy szalmazsákon? Olyan komolyan vette, hogy megyek? (lyKfeXi) hirtelen csönd) Hallja? Milyen csend lett oda­­bonji, (Nem tud a helyéből mozdulni, csak ■" fw’Pt-l-e. irtg óh e. 1 iui ul KU.1 HfglylSgg "bft^áantnhnl mV fi íí ni.'a yFfcft)' Miiuhuj« in eléisiMiMlt «víti. (ii Tíf ej áh íu a j ftk'i'a lil uhlújál fu^ja^Pi1 i.i, Ottn«..rnn urai" a.iUliBHfrgLm^fl' injim . . (a mellérohanó Ilálioz) Ila, mi ez? Apa Kardhányóval, Ezen a buta politikán.- ■'fYlr flLeJf &Cfr>yWU zÁ-A C/v. .. 4* -inti) 'ihnrr Uip)- t-cU- ’1M-^ Mi volt az? Haldoklóknak nincs joguk az élők életét felbo­rítani. Ilyenformán mi sem számíthatunk professzor urra? Lajos: Lajos: I Ágnes: Ágnes: Ila; Ágnjí^T Santha; Lajos:

Next

/
Oldalképek
Tartalom