Kincses Károly: A színház a fénykép. A 200 éves magyar színjátszás és a 151 éves magyar fotográfia közös történetéből (Budapest, 1990)
II. A színház a műterembe megy
16 Színészek vizitkártyákon, kabinetportrékon és levelezőlapokon (1860 k.-1 91 0 k.) Beállításukkal - de a hivatásos színészek gesztusainak megformálásával is - kézikönyvek sokasága foglalkozott, a legkisebb részletekre is kitérő módon. Valamennyi érzelmi állapot és a hozzá tartozó testtartás, mimika megtalálható az 1822-ben kiadott: Gyakorlati illusztrációk a retorikus mozdulatokhoz és játékokhoz című könyvben. A melankolikus pózról például ezt írja: „. . . Minden lankadozik a melankolikus embereken: a fej nehéz és erőtlen. . . a nyak, a karok, az ujjak és a térdek ellazult állapotban vannak, az arc színtelen, a szemek arra szegeződnek ami a szomorúságot okozza, vagy ha ez hiányzik, a tekintet a földre szegeződik és az egész test lefelé hajlik..." Ha megfigyeljük Goszleth István ekkoriban készült színészfotóit, olyan pontosan megfigyelhetők rajta a leírtak, mintha kottából fényképezett volna. Az 1850-ben született Goszleth már 13 éves korában a legjobb fővárosi műtermekben tanult. 1882-ben Kozmata Ferenc műteremvezetőjeként a Triesztben rendezett nemzetközi kiállításon munkatársi aranyérmet nyert, három év múlva pedig már így ír róla Veress Ferenc a Fényképészeti Lapokban: „... Lássuk fővárosunk egy fiatal, tehetséges fényképészének Goszleth Istvánnak sikerült jelmezképeit a Váczi utca sarkán lévő Sárkány műárus kirakataiban. Összesen mintegy 30 darab Makart méretű kép van. . . Jókai Mór: Aranyember című színművének személyzetéről, melyet a Nemzeti Színház jeles írónknak újévi meglepetésül készíttetett. A képek változatossága, a helyes kivitelű retouche, a gondos kiállítás, s ha ide számítjuk még az állások meglepő mozdulatait, miben természetesen az illető művészeknek is érdemük van . . . mondhatjuk . . . a kiállító rövid idő alatt oly eredményt mutat föl, mi szép reményekre jogosíthatja . . . (10.) Goszleth nevéhez fűződik az a képtelennek tűnő ötlet is, hogy a millenniumi kiállításon 60 felvételt állított ki ugyanarról a személyről. Valamennyi kép Küry Kláráról, a népszerű operettprimadonnáról készült. A Streliskyt, Goszlethet, Kozmatát, Kossak Józsefet követő időszak legismertebb, legfelkapottabb fotóművésze, színházi fényképésze, a műtermi stílus legkövetkezetesebb képviselője Angelo volt. Ábránd Az égben angyalok laknak, mily szép lehet egy ily angyal, ól és mily szép lehet egy ily angyalról készült eredeti angelo. (11)
