Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)

Básti Lajos pályáját a fiatal színésznemzedék legígéretesebb tagjaként kezdte a Belvárosi Színház nagy sikerű Szent Johannájában, majd viszontagságos évek után az ígéretből beteljesedés lett: legnagyobb színészeink közé emelkedett. Kedvenc kedvtelése a zene, kedves tárgya a hegedűje volt.

Greguss Zoltán sem csak a 20-as, 30-as évek kedvelt színésze volt. Több színházat megjárt. 1948—49-ben még a Modem Színház igazgatója is volt. majd az államosítás után a Madách Színház tagja lett. Gyurkouics Tibor ajándék-csengőjének felirata: „Dícsértessék, a Greguss”.

Büicsi Tivadar kardalosként kezdte a Feld Színházban, hamarosan azonban olyan .komikus" lett és maradt, aki drámai szerepeket Is kitünően oldott meg. Talán Szentpétery Zslgmond egyik késel utódja volt. Az őt ábrázoló szerepbabával emlékezünk rá.

Maguk a színészek is .ihlettek" tárgyakat. A sztárkultuszra nemcsak a szobrász munkájához hasonlítható text! 1-sze re pbabák a jellemzők, mint Dajka Margit Másaként, vagy Bilicsi, hanem az emberek szeretetét bizonyítják a használati és dísztárgyak tömeget, amelyek megörökítik a kedvencek arcát, alakját. IQ. Latabár Kálmán például a 60-as évek kirakataiban karikatúrababaként szerepelt, de arcát meséskönyvön, szalvétán, poháralátéten, gyufán, zsebkendőn is megtaláljuk. Az üveggyár egyedi vlzespohárkészletet ajándékozott neki tisztelete Jeléül, amelyre .Latyi" színes karikatúráját festették. A kancsó és az egyik pohár látható a kiállításon.

Pécsi Sándor joghallgatóból lett színész, mint a XIX. század elején oly sokan, majd elvégezte a Színművészeti Akadémiát, és 1944-ben Sátoraljaújhelyen lépett először színpadra. Miskolc és a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház után került a Madáchba. Kitűnő jellemszínész volt, ingerlékeny, viaskodó természettel. Sokat füstölgött, mint használat közben az a pipa, amelyre a fejét faragták.

A sztárok általában a fővárosi színházakban dolgoztak. Természetesen a vidéki színészek és repertoárok szintén Igen jelentősek. Nemcsak a kaposvári, szolnoki, hanem a zalaegerszegi, kecskeméü, miskolci, nyíregyházi, szegedi, győri, debreceni, veszprémi, pécsi, egri és békéscabai társulatoknak is megvan a maguk fénykora és csillagai.

*

A magyar színjátszás közelmúltjából nem hagyhatók ki a más országokban működő magyar színházak sem.

Az 1920-as térképhez viszonyítva a határainkon kívül levő magyar színházak száma igencsak megcsappant. Összesen tizenegy társulat feladata missziót teljesíteni; néha rettenetes nehézségek között teijeszteni az anyanyelvet, megtartani a kultúrát a kisebbségi lét feltételei között.

A beregszászi társulat amatőrökből áll. A hivatásos együttes gondolata már az 1950-es években felmerült, hisz Kárpátalján kb. 200 ezer magyar él. 1992-re talán sikerül megvalósítani. Klasszikusok mellett a kárpátaljai Bállá László müvét is szívesen viszik színpadra (színlap).

A Felvidéken két magyar társulat működik. A kassai TháUa Színpad, ma már Thália Színház ugyanolyan kedvvel mutatja be a magyarországi modem színműírók darabjait, például Örkény Istvánt (Kulcskeresók — színlap), mint a komáromiak mondjuk Kertész Ákost (Névnap színlapja) és a többi kedvelt darabot.

21