Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)
Szeretlek, színház! Pompázó hazugság, Te fényes, tarka, bár sorsunk setét,... Az 1936-os év legjelentősebb produkciói közül feltétlenül meg kell említenünk Albrecht: Vili. Henrik c. müvének szép kiállítású premierjét, amely január 3-án volt a Nemzetiben, és természetesen a széles körű intelligenciával, szaktudással és tehetséggel rendelkező igazgató-főrendező, Németh Antal rendezte. Színháztörténetileg Is számon tartott, parádés alakítást nyújtott a nehéz természetű, ám kitűnő Csortos Gyula a címszerepben. Ugyancsak az első számú színházban, február 7-én került először színpadra az írónak, rendezőnek, díszlet- és jelmeztervezőnek, mellékesen elméleti írónak is figyelemre méltó Márkus László Ágis tragédiája c. munkája. A címszerepben Uray Tivadart láthatták, a főbb szerepekben Bajor Gizinek és Kürti Józsefiiek tapsolt a közönség. Másnap a Belvárosi Színházban volt ennél is nagyobb sikerű és Jelentőségű bemutató. Bárdos Artúr rendezésében, Bulla Elma címszereplésével mutatták be a ma is sokat emlegetett G. B. Shaw: Szent Johannát. A Nemzeti Színház ismét. Bánk bán-nal ünnepelte március 15-ét. Németh Antal rendezésében Kiss Ferenc, Tőkés Anna, T. Mátray Erzsébet, Lehotay Árpád. Kürti József, Tímár József stb. játszottak. (Jelenetkép V. felv.) Igazi nagy sikert Kállay Miklós Japán tárgyú, azaz divatos, stilizált mesejátéka Jelentett Miloss Aurél koreográfiájával: A roninok kincse. Kacsóh Pongrác: János vitéz is bekerül a Nemzetibe, kissé „gyöngyös-bokrétás" kiállításban, de a bálvánnyal. Jávor Pállal a címszerepben. Iluska: Dajka Margit, Bagó: Kiss Ferenc. Az évnek még van egy nagy sikere, de a Magyar Színházban. Heltai Jenő: A néma levente Ziliája vendégként Bajor, Agárdi Péter: Törzs Jenő. Bánfly Miklós grófnak és Jób Dánielnek köszönhetően a Vígszínház is olyan vállalkozásba kezdett 1937 elején, amelyre addig nem volt náluk példa. Bánfly ugyanis a transzilvanlsta Erdélyi Szépmíves Céh drámáiból négy előadásos ciklust szervezett. Németh Antalra haragudván, Hegedűs Tlboréknak szerezte meg az Erdélyi Helikon vezéregyéniségének, a polihisztor Kós Károlynak Budai Nagy Antal című drámáját, amelynek az ősbemutatója is itt volt, s nem Kolozsvárott. Az ünnepélyes, politikai demonstrációhoz hasonló premieren az író-építész Is megjelent, aki egyben az előadás díszleteit és Jelmezeit tervezte. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a két vezető színház viszonya a súrlódások ellenére kitűnő volt, hiszen a Nemzeti bútorokat, kellékeket és ruhákat adott kölcsön az ilyen stílusú készlettel nem rendelkező Vígszínháznak. Sajnos, a katolikus sajtó durva támadása miatt a ciklus folytatása meghiúsult, Kós Károly pedig fájdalommal a szívében tért haza Erdélybe. Pedig nagyon megszerette a címszereplő Greguss Zoltánt és Bese Annát, a nagyváradi születésű Dajka Margitot. A kitűnő Apát szerepében Toronyi Imre jeleskedett. Ugyancsak 1937-ben rukkolt ki a Művész Színház Molnár Ferenc Liliomával. Páger Antal volt a címszereplő, Muskátnét Mezei Mária alakította. Az nem volt meglepő, hogy a Pesti Színház új Molnár Ferenc-premlerrel állt elő. Az ősbemutató azért is volt akkora esemény, mert a városban elterjedt, 15
