Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)
A fehér porcelán tálon aranybetúk hirdetik azokat a színmüveket, amelyekben ott fellépett, középen pedig a színésznő látható. (Akkoriban teijedt el a porcelánra égetett fotók divatja.) Ugyancsak Prlelle Kornéliát láthatjuk a flitteres, barna csipkelegyezón. Az itt kiállított ezüstkoszorúhoz hasonlót nagy számban kapott mindkét művész. Prlelle Kornélia ezüst tolla szintén finom munka. A színésznő gyakran időzött Balatonfüreden. Gyűjteményünk egyedi darabja a gyönyörű kristálypohár a Juredi Kisfaludy Színház sziluettjével. A fajansz tányéron pedig a Szerdahelyi-házaspár munkahelye látható, amelynek a művésznő örökös tagja volt, a Nemzeti Színházban elsőként. Ekkorra a hajdani Pesti Magyar Színház csak prózai színházzá vált. 1875-ben ugyanis megnyitották a népszínművek és a könnyű, zenés darabok otthonát, a Népszínházát. Alaprajzát egy jóval későbbi időből az akkori fő siker, a üli szereposztásával tekinthetik meg. Vonzerejét a kedvelt műfajon kívül, .a nemzet csalogánya", Blaha Lujza Jelentette, aki már gyerekkorában kész művész volt. Noha drámai érzékkel Is rendelkezett, a közönség elsősorban dalos parasztlányként Imádta. (Stróbl Alajos egészalakos, festett gipsz szobra ládán ülve, jellegzetes jelmezben ábrázolja. A szobor 1891-ben készült.) Az operai tagozat kilenc évvel később önállósult. Az igazgatói szobában levő szép 1857-es selyemszínlap a Nemzeti Színház Erzsébet c. operaelőadására hívja fel a figyelmet, 1884. június 27-én azonban a Magyar Királyi Opera megnyitójára Invitál a díszes, hímzett selyemszínlap (mindkettő OSzK SzT tulajdona). 1892-ben nagy ünnepséget rendeznek a Kolozsvári Nemzeti Színházban is. A selyemplakát az erdélyi magyar színészet megalakulásának 100. évforulóján rendezett díszelőadás programját rögzíti (OSzK SzT). 1896-ban megnyílik a máig nagyon fontos művészi szerepet betöltő Vígszínház, a könnyebb társalgási darabok előadására szánt, egészen másféle jogi státussal rendelkező teátrum. A makett Is igyekszik érzékeltetni az épület méreteit. Több város és színtársulat megbecsült komikusa volt az alacsonytermetű Kassai Vidor, aki eredetileg festő akart lenni. Irodalmi, majd képzőművészeti emléket állított kollégáinak és természetesen önmagának. Életét és pályájának, kollégáihoz fűződő kapcsolatának történetét Emlékezései-ben írta meg, amely kortörténeti dokumentum. 1900 és 1904 között Vácott 42 kisméretű, fatáblára festett olqjképe t készített 88 színészportréval. A képeken — amelyek színháztörténeti jelentőségűek — litográfiák és fényképek alapján ábrázolja kollégáit, akik közül többen a hőskorhoz tartoztak, mint Lendvay Márton, László József, a „hősszerelmes", aki a szintén nemzetis múlt után Kolozsvárott játszott. László második felesége, a külföldi színpadokon Is jól ismert énekesnő, De Caux Mimi volt. Többször lefestette Egressy Gábort Mátyás királyként és idősebb korában, civilben is. Kassal Vidor Molnár Györgynél, a második magyar nyelvű fővárosi színház megteremtőjénél, a Budai Népszínházban kezdte pályafutását. Molnár gyönyörű férfi. Jó színész és korának legnagyobb rendezöegyénisége volt, akinek hazafias, kissé különc művészegyénisége több konfliktust okozott életében és a Budai Népszínház többszöri megindításában is. Rendezői elvei 12
