Kovács Gábor (szerk.): Paletta 1988. Válogatás gyermekdarabok szinopszisaiból (Budapest, 1988)
Magyar darabok
15. PÁSKÁNDI GÉZA: A KIRÁLYLÁNY BAJUSZA (Mesekomédia 3 felvonásban - akár táncra, pantomimre is szereplők: 10 férfi, 3 nő, színhely: a királyi palota részlete, a királylány szobája s a trónterem.) Lelőhely: Magyar Színházi Intézet (Q 14 806) Bemutatta a Józsefvárosi Színház 1983. IX. 26. Menekülve a férjhez menés kötelmei elől, s elijesztendő pénzéhes kérőit, cselhez folyamodik Ágacska, a mesebeli királylány; bajuszt ragaszt. A furfang azonban csak számos félreértés és fordulat után éri el célját; a haszonlesők félreállni kényszerülnek, s így az ésszel párosult őszinte vonzalom boldogsággá teljesedhetik. Hangulati ellenpontozásból adódó feszültség, abszolút színpadszerűség, s hullámzó mozgalmasság jellemzik a klasszikus szerkezetű komédiát. Pontosan kiszámított hatáselemekkel; - nyelvi humor és helyzetkomikum, szöveg és gondolati ritmus, előre- és visszautalások, késleltetések -, helyenként pantomim lehetőségekkel ^felerősítve mesél. Mesél, nemcsak a "jók" boldogulásáról, de a bravúrosan karakterizált - "rosszak" machinációiról is. Gúnnyal méregeti, de le nem becsüli, becsülheti őket. x A mesekönyvei világában élő Ágacska királylány nem akar férjhez menni még; főleg nem a csámpás, totyogó, recsegő, motyogó kérőihez, akiknek egyetlen közös tulajdonsága, hogy pénzéhesek. Suttyomban mindnyájan kipróbálgatják a trónszéket; számukra nem a lány, csak annak keze, s a velejáró cím a fontos. Ágacska helyzetét nehezíti még, hogy a királyi szülők, csakúgy mint az udvar népe magáénak hiszi a párválasztás jogát. A lány sorsa így mások kezében van, csak talpraesett szolgálójára, Csirire és a furfangos udvari bolondra, Rücsökre számíthat.- M
