Kovács Gábor (szerk.): Paletta 1988. Válogatás gyermekdarabok szinopszisaiból (Budapest, 1988)

Magyar darabok

Urug e világrend másik nagyhatalma; az éj királya. Duzzadó erejű, szel­lemtelen, de sokat tapasztalt, jól számító zsarnok. Az erő, mely már mindent legyőzött maga körül, s most valami teljesülhetetlen teljesülését óhajtja. Tanácsadónak Mabot hivatja, aki az alkalmat kihasználva az álmot ajánlja, s mellé egy embert; az általa már kiszemelt fiút, Dánielt. Dániel 17 éves, az álmoknak - így Mab - még kedvező e kor. Hisz "...romlanak az emberi álmok, női vagy férfi egyre megy. Mintha csupa nyűtt kacatban turkálnál... csupa ócska bóvli, ázott rongy és pingált papírmasé...". Dániel azonban más. Meg­unta ő már varázsos álmait s a'tetteket vágyja. A tettek ígérgetése az, amivel elcsábítható, véli Mab, s felbíztatja Urugot a fiú megszerzésére. Kasmir, Urug szolgája el is ámítja a Fiút, a tettek ígérgetésével csal­ja őt az álomtalan éj birodalmába. Dániel az álomkirálynő játékszerévé vált. Mab álomszobába vezeti Urugot, ahol a király minden belépésekor átélheti Dániel egy-egy álmát. Urug próbát tesz s nem is csalódik. Megelevenedik körü­lötte a fiú egy álma, Dominóról, az álomlányról. A király birtokolni kívánná a lányt, de a fiú nem adhatja; ("Először a haját képzeltem el, azután a ke­zét, a járását, a tekintetét, s csak azután neveztem el Dominónak.") A tehetetlen zsarnok fogságba ejti Dánielt, ám a rabság nem tart so­káig. Bába és Gyökér (előbbi Mab, utóbbi Urug szolgája) kiszabadítják a fiút, ki közben már visszautasította Urug három felkínálkozó bábunőjét. Dániel Dominót védi. Megértette már az álmok súlytalanságában rejlő értéket. Belátta, hogy e súlytalanság tökélye nem emelhető át hiánytalanul a testi valóság világába. De rájött Mab mesterkedéseire is, ellene fordul. Álmát őrizve menekül az álomtalanság komor birodalmából. Kilép az Éjből. Ismerős zajok veszik már körül. Itt a reggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom