Kovács Gábor (szerk.): Paletta 1988. Válogatás gyermekdarabok szinopszisaiból (Budapest, 1988)
Magyar darabok
HORGAS BÉLA: HÓBOGYÓ ÉS KÁNYAVÉR 12. (Álomjáték 2 részben prózában, szereplők: 5 ffi, 2 nő, helyszín: az Éj .birodalma.) Lelőhely: Színház 1979. decemberi számának melléklete Álomjáték az álmokról. Szürrealizmus, szimbolizmus?! Talán kerüljük most a majdnem semmitmondó kategóriákat. Érdekes, újszerű drámai próbálkozás, érdekes, bár kevéssé újszerű dramaturgiai klisékkel. Néhány Shakespearetől is ismert motívum (Mab meséje, Szentivánéji álomvilág) kifuttatása, néhány klasszikus vígjátéki elem (szolgák háttérjátéka) építi fel Horgas Béla darabját. Mégis önálló világot teremt a szerző. Az álomtalanság riasztó birodalmába vezet el, hol a bizalmatlan, ám praktikus erőszak uralkodik. Ebből a fojtó világból menekül meg a darab kamaszhőse. Magával mentve álmát tér vissza a valós létbe. Az álmokra, az elérhetetlen megteremtésére és vágyására tehát szükség van; tételezi a szerző. Számol a színpadra állítás nehézségeivel is. Figyelmet követelő cselekményét feszes dialógusokkal, a próza belső ritmizálásával, szabadvers szerű sűrítésével alakítja pergőbbé. Az álmodni képes ember sodródása a történet. Dániel eladja álmait a remélt tettekért, de nem a tettek, hanem az álomtalanság birodalmába kerül, ahonnan szabadulni kénytelen, s ez tettet követel. A cslekvés tehát megvalósul, de nem az álom ellen, hanem az álomért. x Az álmok világában, az Éj birodalmában, mesebeli tájon játszódik a történet. Mabnak, az álomkirálynőnek eleven ember kell, álomra szomjas, de álomtalan ember. Csak ő válthatja meg kínzó álmaitól a királynőt. Mab - akár a többi álomlény -, felette áll az embernek. (Mi nekünk az ember? Játék, ami nekünk mulatság, nekik véres küzdelem.) De hatalmával csak az álmok birodalmában élhet, ide kell hát csábítania a kiszemelt embert; Dánielt. De hogyan?
