Dés Mihály (szerk.): A százéves Operaház válogatott iratai (Budapest, 1984)
A százéves Operaház válogatott iratai
polczra emeltettek, melyre hogy régóta vágyódtak, természetesnek s helyesnek találom. A M.K. Operaház megnyitását illetőleg két rendbeli felterjesztést valék bátor Nagyméltóságodhoz intézni; az egyik tárgyazza a megnyitás napját s módozatait, - a másik pedig arról szól, hogy e megnyitási hivatalos előadás alkalmával, mi módon volnának elosztandók a jegyek. Valamint a Nemzeti Színház, úgy a m.k.Operaház igazgatására vonatkozó szabályrendeletben mindazon pontok kiigazíttattak, melyekre nézve Nagyméltóságodnak észrevételei voltak. Az összes Szabályzatok, Utasítások, s Törvények azonnal nyomdába adattak, hogy mindkét műintézet eme - ha szabad e kifejezést használnom- Codexei minél hamarabb elkészüljenek s így teljesen érvényre emeltessenek. A kinyomatás befejeztével a 10 példányt azonnal bátor leszek Nagyméltóságod elé juttatni. Az eddigi fejedelmi subventio a két intézet között való arányos és méltányos megosztására, illetőleg a megosztás mikéntjére vonatkozólag bátor vagyok szerény véleményemet a következőkben elmondani. Általában véve fel a költségek terhes voltát s azoknak az intézmény lényegében rejlő okait - az arány valamely operaház és drámai színház között a subventiókat illetőleg úgy áll körülbelül, mint 1 a 3 és 1/2-hez, vagyis ahol mint például Bécsben a Burg színház 80.000 frt subventióban részesül, ott az Operaház 300.000 frt-ot meghaladó összeggel subventionaltatik ő felsége részéről - holott a Burg színháznak e 80.000 frt-ra is alig van szüksége, míg a császári operának a 300.000 frt is mindég kevés. Párisban a nagy opera 800.000 frankot kap aranyban, a Théátre fransais ha jól emlékszem 220.000 frankot - s ez utóbbinak tagjai a haszonból tetemes osztalékot is élveznek évenként - holott a nagy opera folytonosan küzd a költségek tetemes voltával . A berlini cs. és kir. Opernhaus és Schauspielhaus subventioit nem ismerem, de annyi bizonyos, hogy ott hol a ballet kizárólag cultiváltatik, legalább még egyszer annyi fordíttatik az Opernhausra, mint a Schauspielhausra. Tekintettel az itt mondottakra, s azokat applikálva a mi sokkal szerényebb viszonyainkra s tekintetbe véve azt, hogy a Nemzeti Színháznak évenkinti 63.000 frtnyi elidegeníthetetlen s biztosított subventiója úgy is van már, talán úgy lehetne megosztani a jelenlegi királyi legkegyelmesebb subventiót, hogy abból 27.000 frt jutna a Nemzeti Színháznak, mi által a Nemzeti Színház az ő felsége az országgyűlés és saját vagyona segélyével 90.000 frt subventióval bírna, a mely subventión túl netalán felmerülő hiányt, az ország fedezné, mint a magyar nemzetiség, irodalom és nyelv iránt lerovandó egyik kötelességszerű adóját. Nagyméltóságod rendeletéhez képest ez volna véleményem a subventió megosztását illetőleg, mely esetben a Nemzeti Színház számára oly subventió volna biztosítva, a mely véleményem szerint az 20
