Suján Andrea, Sz. (szerk.): A színház a 19. századi képzőművészetben. Színészportrék, szerepképek, jelenetképek. A Magyar Színházi Intézet és a Rábaközi Múzeum kiállítása a Városi Kiállítóteremben. Kapuvár, 1983. szeptember 16 - október 31. (Budapest, 1983)

Színháznak azonban nem lett tagja s pályáját úgy fejezte be, ahogy kezdte: szük­séggel küzdő vándorszínészként, Erdélyben. 6. BARTHA JÁNOS (1798-1852) Kohlmann Llpót acélmetszet, 25,5x16 cm J: jo. L. Kohl man se. F: Bartha mint Zrínyi Miklós Az 52. Honmilvész mellé 1833. MSZI ltsz. 52.236 A kassai társulat szabójából lett színésszé. Kántorné partnereként ő volt az első Bánk bán (bem.: Kassa, 1833, II. 15.). 1837-ben a Nemzeti Színházhoz került, ahol elsősorban tragikus hősök alakítójaként jeleskedett (Hamlet, Macbeth, Lear király). Egészalakos szerepképe Körner: Zrínyi vagy: Szigetvár ostroma c. szo­morújátékának címszerepében ábrázolja (bem.: budai Várszínház 1833. IX. 23.). 7. SZENTPÉTERY ZSIGMOND (1798-1858) Szathmáry Papp Károly akvarell, 27, 5x21 cm J.: jo. Szathmárl 1834 MSZI ltsz. 83.22 Vándorszínész, majd a pesti Magyar Színház egyik alapító tagja volt, s Megyeri mellett a társulat egyik legeredetibb komikusi tehetsége. Idősebb jellemszerepe­ket kapott, s a "kedélyes apa" szerepkörében, a korabeli élet jellegzetes alakja­ival (szolgabíró, nótárius, táblabíró) lopta be magát a közönség szivébe, ő volt az első Falstaff a magyar színpadon (Shakespeare: IV. Henrik; bem.: 1845.II.8.) 8. A NEMZETI SZÍNHÁZ Alt Rufolf (1812-1905) után Franz X. Sandmann (?) színezett litográfia. 1845. 16x21 cm J.n. R A’ NEMZETI SZÍNHÁZ Pesten DAS NATIONALTHEATER in Pesth MSZI ltsz. 52.669 A nemzet színháza Pesti Magyar Színház néven 1837. augusztus 22-én nyílt meg. A színház nemzeti közadakozásból épült fel Telepy György és Zitterbarth Mátyás tervei alapján a mai Múzeum krt. és Rákóczi út sarkán lévő telken. Első igaz­gatója Bajza József volt. Az 1840. évi XLIV. törvénycikk értelmében állami szín­házzá vált és felvette a Nemzett Színház nevet. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom