Suján Andrea, Sz. (szerk.): A színház a 19. századi képzőművészetben. Színészportrék, szerepképek, jelenetképek. A Magyar Színházi Intézet és a Rábaközi Múzeum kiállítása a Városi Kiállítóteremben. Kapuvár, 1983. szeptember 16 - október 31. (Budapest, 1983)
47. JÁSZAI MARI (1850-1926) Elischer Lajos (1842-1892) - Ullmann József (1833- ?) litográfia, 24,5x17 cm J: b. Elischer L F: lent középen: Jászay Mari Nyomt. Ullmann József Budapest. MSZI ltsz. 52.1389 A magyar színjátszás egyik legnagyobb tragikáját Paulay Ede 1872-ben szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek 1901-ben örökös tagja lett. A patetikus előadói stílus képviselője volt, egyben nagy mii vésze a szavalásnak. Antigoné, Elektra (Szophoklész) első magyar megformál ója. Az ember tragédiája első Évája (bem.: 1883. IX.21.), Vörösmarty Csongor és Tündéjének első Mirigye (bem.: 1879. XII. 1.) és mintegy húsz Shakespeare nőalak hivatott tolmácsolója volt. Elischer litográfiáján Volumnia szerepében látható (Shakespeare: Coriolanus, bem.: 1842. 1.25.), ezt a szerepet 1879. XI. 21-én játszotta először. 48. MÁRKUS EMILIA (1860-1949) Elischer Lajos - Ulmann József litográfia, 24,5x17 cm J: b. Elischer L. F: lent középen: Márkus Emilia Nyomt. Ullmann József Budapest. MSZI ltsz. 75. 177 Jászai Mari mellett a Nemzeti Színház legünnepeltebb, széles skálájú színésznője, Paulay Ede társulatának nagy erőssége volt. Szépsége, hangja, beszédtechnikája egyformán érvényesült a klasszikus és a modern francia drámákban. O volt az első Tünde (Vörösmarty: Csongor és Tünde, bem.: 1879. XII. 1.) és az első Nóra (Ibsen, bem.: 1889.X.4.) a magyar színpadon. Ibsen a látottak közül az ő alakítását értékelte a legtöbbre. 49. HELVEY LAURA (1852-1931) Elischer Lajos - Ullmann József litográfia, 24,5x17 cm J: Elischer L. Ft lent középen: U. Helvey Laura Nyomt. Ullmann József Budapest. MSZI ltsz. 52. 1392 A Színitanoda elvégzése után 1870-ben szerződtette Paulay Ede a Nemzeti Színházhoz. Gyakran játszott Shakespeare hősnőket, legizgalmasabb alakításait azonban 20
