Suján Andrea, Sz. (szerk.): A színház a 19. századi képzőművészetben. Színészportrék, szerepképek, jelenetképek. A Magyar Színházi Intézet és a Rábaközi Múzeum kiállítása a Városi Kiállítóteremben. Kapuvár, 1983. szeptember 16 - október 31. (Budapest, 1983)
9. A NEMZETI SZÍNHÁZ NÉZŐTERE Rohn Alajos (1850-1870 között működött) - Walzel Ágost Frigyes (1790 k.-1860 után) acélmetszet, 16x23 cm J: b. A. Rohn jo. Nyomt. Walzel A. F. Pesten F: A NEMZETI SZÍNHÁZ BELSEJE MSZI ltsz. 61.1535 A színház befogadóképessége 2000-2200 fő volt. A földszinten voltak a drágább zártszékek és támlásszékek, a három szintes páholysor fölötti karzaton pedig a legolcsóbb helyek. A Nemzeti Színház egyszerre töltötte be a prózai és a zenés színház funkcióját. Műsorán a külföldi és a magyar drámairodalom alkotásai mellett helyet kapott az opera és a népszínmű is. Prózai színházzá csak 1884-ben alakult, ugyanis 1875- ben a pesti Népszínház megnyitásával a népszínmű, 1884-ben a M. Kir. Operaház felépültével pedig az opera műfaja "költözött ki" falai közül. 10. ID. LENDVAYNÉ HIVATAL ANIKÓ' (1814-1891) Ismeretlen festő olaj, vászon, 57, 5x47,5 cm J.n. MSZI ltsz. 82.23 A Nemzeti Színház első gárdájának kiváló, sőt Vörösmarty Mihály szerint kora legjobb színésznője volt. Legnagyobb sikereit naíva majd un. drámai szende szerepkörben aratta. Ezek közül is kiemelkedik Ophelia (Shakespeare: Hamlet), Melinda (Katona: Bánk bán). 11. ID. LENDVAY MÁRTON (1807-1858) Barabás Miklós (1810-1898) - Walzel Ágost Frigyes színezett litográfia, 35, 5x27 cm J: b. Barabás M. 848 jo. NY. WALZEL PESTEN a Pesti Divatlap 1848. 25. számú melléklete MSZI ltsz. 71.04 A Nemzeti Színház első színésznemzedékének egyik legsokoldalúbb tehetsége volt, aki a népszínműtől az operáig, a klasszikus tragédiától a bohózatig minden műfajban kiválónak bizonyult. Tenorját Almaviva szerepében ünnepelték (Rossini: A sevillai borbély), de átütő siker volt Ha mietje, Rómeója (Shakespeare) éppúgy, mini Korpádi Gergelye (Szigligeti: Szökött katona), Táray grófja (Czakó: Végren6
