Efrosz, Anatolij: Szerelmem, a próba - Korszerű színház (Budapest, 1982)
mégis kell. Mivel kezdjem, hogy alkotó légkört teremtsek? Szeretettel, gyengéden, humorral kell hozzákezdenem, emellett azonban meg kell őriznem vasakaratomat. A színészek között kell állni a színpadon, és úgy kell beszélni, hogy MINDENKI hallja. Ha az ember halk beszélgetésbe merül az egyik színésszel, a többiek már nem figyelnek rá. A rendezőnek különös „tömegszervező" szerepe van. Fontos szabály, hogy ha két színésszel próbálunk, a többi tizenöt pedig ott ül, legyen a próba az ő számukra is érdekes. Ha unatkoznak, küldjük el őket, vagy gondoskodjunk róla, hogy nekik is nyújtson valamit a próba. Tömegszervezőnek is kell lennie az embernek, meg pedagógusnak is. Kész borzalom! A színész aktivitása a próbán a rendező idegállapotától függ. A rendező az energiaforrás, ő ad impulzust a színészeknek. A rendezőből fakadó „rezgéshullámoknak" át kell terjedniük a színészekre. A zenészek nem néznek a karmesterre, ennek ellenére érzik a jelenlétét, különösen, ha magasfeszültségű áramot fejleszt. Igen nagy hiba azonban, ha ez a belső motor a próbákon az emberekkel való kapcsolat során is egyre csak zakatol. Csöndre van szükség és olyan ritmusra, amely mindenkinek időt hagy a gondolkodásra. Ha az ember már beindította a „motort", gyakran nehéz leállítani. Belső kapkodás kezdődik — és mindennek vége. Fel kell ismernünk önnön tévedéseinket. Mindenkor felírom magamnak a pszichológiai hibákat, amelyeket elkövetek. Az első tizenöt percben például nem szabad temperamentumosnak lenni. Ha az ember belép, és azonnal „bedobja" a jelenet megoldását, senki sem érti meg igazán. Ki kell választani az alkalmas pillanatot. A gyakorlat megmutatja, mikor kell a rendezőnek elmondania véleményét a jelenetről. OLYAN PERCNYI PONTOSSÁGGAL KELL IDŐZÍTENI, MINT AZ EJTŐERNYŐ KINYITÁSÁT. A színészek nagyon különbözőek. Az egyik a történetből asszociálva az életéről kezd mesélni, mások hallgatnak, és kitartóan az ember szemébe néznek. Megint mások csak bámulnak a rendezőre, de semmit sem értenek. Figyelni kell a színészek arcát. A feladatot fizikailag kell beplántálni a színészbe. Előfordul, hogy a színész számtalan, egymásnak ellentmondó tanácsot kap a rendezőtől. Véleményem szerint az első naptól kezdve a premierig 28
