Lengyel színházi és zenei napok 1978. december 1 -10. (Budapest, 1978)

a Közjóléti Bizottmányt, az ő kezében összpontosul a jakobinus diktatúra legfőbb hatalma. Tevékenysége ellenállásba ütközik mind a forradalmi balszárny, a Jacques Hébert vezette radikálisok, mind pedig a Danton képviselte jobboldal részéről. Eobespierre kérlelhetetlen: március 13-án éjjel letartóztatják az hébértistákat, majd egy koholt 'Vádak alapján rögtönzött tárgyalás után, 25-én kivégzik őket.

51-én társaival együtt letartóztatják Dantont is. Danton a tárgyaláson gyújtó hatású szónoklatot tart, amelynek hatására kishiján lázadás tör ki. A pánikhangulatban Robespierre magára vállal minden felelősséget és guillotine alá küldi nagy ellenfelét.

Robespierre azonban tisztában van e "győzelem" illuzórikus voltával. A pillanat történelmi szükségszerűsége kény— szeritette rá, hogy a terrort fokozva Dantonnal is leszámoljon. Saint-Just még a kivégzés napján is lángolóan reménykedik a forradalom jövőjében, ám Robespierre tudja: a terror rövidesen őket is magával ragadja. Mégis elindul a Bizottmány ülésére, oda, ahová a kötelesség szólítja.

A Danton-ügy újrafelfedezése 1967-ben zajlott le, Wroclaw, ban; ezt az előadást eddig tiznél több bemutató követte, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű Andrzej Wajda rendezése, a Varsói Teatr Powszechnyben.

11