Belitska-Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig (Tihany, 1974)
A vásári mutatványok bábjátszá Magyarországon
télen táncolni, mint egy élő ember. Ezt különféle metamorfózisok, azaz átváltozások bemutatása követi — majd megjelenik két sárkány. Az egyik hétfejű, a másik egyfejű. Az utóbbi keresztül repül a színen, leereszkedik a földre és egy tojást tojik. Ebből a tojásból előjön egy nagy kígyó és Bajazzo köré fonja magát, aki vele együtt elfut. Ezután Bajazzo egy lóval — amelyen lovagolni akar — a tiszteletreméltó közönséget a legkellemetesebb módon szórakoztatja. Nagy Kunst-Figuren-ek különféle balettjei után ismét Bajazzo és egész családja produkálja magát. Majd egy Huszár következik, aki táncolás közben fejét, kezeit és lábait a padlóra fekteti, a tánc befejezése után azokat ismét összeszedi és végül egészben eltávozik. Az ökörvadászat után a Bálna-jelenettel záródik a műsor. Egy nagy bálna Kasperl-t élve elnyeli és ezután ismét élve visszaadja, aki aztán örömében elszalad. A 30-as évek külföldi mutatványosainak és vándorbábjátékosainak a tevékenységéről már átfogó képet alkothatunk a fennmaradt színlapok és kritikák alapján. Pesten szerepelt a 30-as évek végén Tschugmall Keresztély József9 és Wierer György10 tiroli mutatványos mechanikus automata bábjaival, de megfordultak Pesten a Pratte testvérek,11 és talán a Gaetano Pecci-féle Theatrum Mundi is.12 Budán a XIX. század első felében a Raab-család bábjátékos tevékenysége dokumentálható.13 A későbbi fejlődés szempontjából különösen érdekes Gaetano Pecci panorámaszerű, automatákkal benépesített bábszínháza, mert Hincz Adolf — akitől a legrégibb magyarországi marionettek származnak — eleinte szintén panorámatulajdonos volt. A panoráma a XIX. század elején terjedt el Magyarországon, az úgynevezett kukucskáló szekrénynek egy korszerűbb változata. A kukucskáló szekrény a vásári mutatványok közé tartozott, a vándorkomédiások a hátukon hordozták, majd egy falábon a földre állítva a ládát, méccsel átvilágított képeket mutogattak, amelyeket a láda tetején levő lencsén át kellett nézni. Ez a kukucskáló szekrény a panorámák különféle változatainak és a későbbi mozgófényképnek is az őse.1'1 Egymástól igen eltérő felépítésű panorámák terjedtek el. Ügy tűnik, hogy a Pecci-féle, a panorámáknál elterjedt táj- és csataképfestményeket színpadszerűen, bábautomatákkal megelevenítve vitte színre. A győri Xantus János Múzeum tulajdonában fennmaradt 12 színlap közül 11 különféle, részletesen ismertetett műsort tartalmaz. Valamennyi színlap 1837-ből származik, február 20. és március 20. közötti időszakból. A Pecci-féle Theatrum Mundi (oder:) die Welt-Bühne bestehend
