Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)
LATABÂR / Az Operett Színház komikusainak élén Latabár Kálmán állott. A Bécsi diákok esetlen professzora, az Aranycsillag Hoska borbélya, a Szelistyei asszonyok udvari bolondja, az Állami Áruház csélcsap kereskedősegédje, a Havasi kürt tragikomikus Szuszikja és végül, de nem utoljára a Gerolsteini nagyhercegnő Bumm tábornoka olyan alakítások voltak, melyeket a közönség valóiban a szívébe zárt. No persze, ne tagadjuk el az igazságot! Latabár Kálmán nagy népszerűségének útja tövisekkel volt kirakva, csak ezekről a tövisekről a nagyközönség általában Vajmi keveset tudott. Pedig sajtóban, szakmában egyaránt boncolták Latabár sikereinek titkát. Márkus László, a kiváló kritikus 1940-ben így meditált róla: „Valaki rájött arra, hogy ezen a tehetséges színészen nevetni kell. Lassan hagyománnyá lesz rajta nevetni! És ha eljönne a pillanat, amikor komoly szerepet játszana a színpadon, a legmeghatóbb nüanszokra felépített jelenetet is harsogó röhögés nyugtázná a nézőtérről. A nézőtér Ítélt. Nincs felmentés. Rajtad csak nevetnek, Latabár. Hogy miért? Erre nincs és nem is lesz válasz!” Ezt az elméletet maga Latabár Kálmán buktatta meg. Fejlődése nem választható el a Fővárosi Operett Színház fejlődésétől. Gáspár Margit színigazgatói munkájának nagy érdeme, hogy szembeszállóit azzal az arisztokratizmussal, amely Latabár művészetét egy megfoghatatlan „reakcióssággal” vádolta, és szinte leparancsolni igyekezett őt a színpadiról. Ezek a humarellenes, elvakult álesztéták odáig mentek el, hogy felszólalókat szerveztek különböző vállalatoktól, üzemektől, akiknek az volt a feladatuk, hogy „kikérjék maguknak” Latabár szerepeltetését. Ez a veszedelmes akció megfeledkezett arról, hogy Latabár ez alatt az idő alatt a Gerolsteini nagyhercegnőben olyan szerepet alakított, és úgy, ahogy eddig nem volt alkalma. Az ő Bumm tábornoka ízig-vérig humoros és kacagtató volt, de mindezen túl veszedelmes embert tudott ábrázolni, akinek a háború csak üzlet és szórakozás, aki csak a maga egyéni érdekeivel van elfoglalva, s kedvenc szórakozása a világ levegőbe röpítése. Latabár Kálmán erre az alakításra és egész eddigi életművére, mint a nép művésze, Kossuth-díjat kapott. f>0 T