Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)
óriási sikert arat vele. (Későbbi munkássága során ezt soha többé nem tudta elérni.) A szövegíró az a Szilágyi László, aki néhány év alatt a legsikeresebb librettóírója lesz a magyar operettirodalomnak. Szilágyi újságírónak indul, előbb napilapoknak, majd folyóiratoknak dolgozik, és mint tehetséges költőt és novellistát tartják számon. 1923-ban Levendula címmel ír egy költői hangulatú énekes játékot, amelyet a Várszínház mutat be, és szép sikert arat vele. Két év múlva megírja a Régi jó Budapestet és ezzel örökre eljegyzi magát az operettel. Miközben a Király Színház és a Fővárosi Operett Színház közönsége kedvenc színészeit és kedvenc szerzőit tapsolja, a kulisszák mögött mindkét színházban változás készül. Beöthy László — aki az elmúlt évek alatt megszervezte az Unió Színházi Részvénytársaságot, és hat pesti színházat igazgatott — idegileg összeroppan, mert a gazdasági viszonyok okozta színházi válság lehetetlenné teszi további működését. Bejelenti lemondását. De a Fővárosi Operett Színház igazgatója, Ben Blumenthal is távozik a színháztól. Az amerikai stílushoz és áz amerikai méretű bevételekhez szokott Blumenthal nem tartja elég jövedelmezőnek az operettet, őt nem elégítik ki a káprázatos kiállítású és kitűnő előadások, ő keresni akar! Átadja a színházat Faludy Sándornak, akihek legelső dolga az, hogy nyilatkozik, miszerint színháza nem lesz operettszínház, hanem a jövőben könnyű fajsúlyú bohózatok színházaként óhajtja működtetni. Maradna tehát ismét egy operettszínházunk, a Király Szíhház? ... Nem! A Horváth kerti színház homlokzatára új felirat került az idők folyamán: Budai Színkör. És a Budai Színkör igazgatója szerencsére szereti az operettet és még nagyabb szerencsére, ért is hozzá. Mint ahogy mindenhez ért, ami igazi színház. Színészek, rendezők, műszakiak, újságírók és a közönség hamar megtanulják és megszeretik ezt a nevet: Sebestyén Géza. 15