Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)

Francia operett, osztrák operett, magyar operett

teiben kifogyhatatlan. Sziki ay Kornélnak hívják a művészt, akinek nevéhez a Magyar Színház szinte valamennyi operettsikere szorosan hozzátartozik. És itt van a fiatal Ráthonyi Ákos, aki kényelmesen bele­ülhetne nagyapjától örökölt falusi birtokán a karos­székébe, de inkább a színészetet választja, és igen rövid idő alatt az ország első operett-bonvivánja lesz. De ki tudná valamennyit felsorolni?!... A hölgyek: Sziklay Emília, Erdélyi Mariette, Vidmár Erzsi, Gerőfyné, Pártényiné, Abonyiné, Sík Gizella, Tóth Ilka ... Az urak: Kápolnay, Együd, Üjváry, Andafy, Szabó, Szatmári... Nevek, melyeket elsárgult színlapök, rideg lexikonok, a kortársak kedves emlékezései megőriztek ugyan, de bár csak adódna alkalom, hogy művészetük részlete­sebb elemzésével állítsunk emléket nekik. Milyen fájdalmas, hogy csak néhány sorban emlé­kezhetem meg Kassai Vidontól, a Népszínház színész­­gárdájának legnagyobb művészéről, aki felejthetetlen népszínmű alakításait is szinte túlszárnyalja a Lili című Hervé-operett öreg, de egyre fiatalodó nagybá­csijának szerepében. Alakításával valóságos iskolát teremt, virtuóz beszédtechnikájával és kitűnő tánc­tudásával a mai táncos operettkomikusok elődje. De bármennyire szorít a hely, még ide 'kívánkozik egy fiatal színésznő neve: Fedák Sárié! De róla majd később... És most nézzük meg, melyek és milyenek is voltak azok az operettek, melyekben a felsorolt művészek színpadra léptek. FRANCIA OPERETT, OSZTRÁK OPERETT, MAGYAR OPERETT A francia operett első magyarországi megjelenésétől kezdve hosszú ideig szinte uralkodni látszik a főváros és vidék színházainak operettrepertoárján. Hiszen ha csak a Népszínház operettbemutatóit nézzük. 1875 és

Next

/
Oldalképek
Tartalom