Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)

A Király Színház

A király színház

Beöthy László, aki előzőleg már igazgatta a Magyar Színházat és a Nemzeti Színházat, alig harmincéves korában bérbe vette a Király utca 71-es szám alatt működő Somossy Orfeumot. A fazsindelyes, barátságtalan épületben ez ideig asztalok előtt (és között) folytak az orfeumelőadások. A tulajdonos, Somossy Károly, együtt mulatott vendégeivel. A magas termetű, sovány, oldalszakálas Somossy nem mindennapi figurája volt a régi Pestnek. Fantasztikus ételeket evett, ebédjéhez francia pezsgőt ivott és a világot járt cigányprímás. Berényi Munczy Lajos francia dalokat játszott a fülébe, miközben levesét kanalazta. Somossy egész élete célját egy mondatban fogalmazta meg: „Megtanítom Budapestet mulatni!”

E célból építtette 1894-ben Fellner és Helmer bécsi építészekkel (a Vígszínház, a szegedi és a kecskeméti színház építőivel) első orfeumát is a Nagymező utcában, a mai Fővárosi Operettszínház épületét. Itt azonban addig-addig tanította mulatni a közönségét, míg ő maga tönkre ment. Ezután áttette székhelyét a Király utcai épületbe, de ugyancsak anyagi okok miatt, innen is távoznia kellett.

Érdekes, hogy ahová csak betette a lábát, távoznia kellett rövidébb vagy hosszabb idő múlva, s így felszedték asztalait és helyiségeiből színház lett!

Persze a Király Színház esetében ez a folyamat, ha nem is tartott hosszú ideig, de bizony nagyon keservesen ment. Hiába engedélyezte Budapest Székesfőváros Tanácsa az épület átépítését, és a színháznyitást, szinte percenként újabb akadályok merültek fel.

Megindult a „fúrás” és a háttérben ott „dolgoztak” a Népszínház és Magyar Színház illetékesei és barátai, kiknek száma nem volt kicsiny. Minden követ megmozgattak céljaik elérésére, de legszívesebben magának a Király Színháznak köveit mozgatták volna meg, úgyhogy egyszer s mindenkorra összedőljenek és maguk alá temessék az új színház megnyitásának még a gondolatát is.

A „felsőbb helyeken” csak úgy, mint a sajtéban megindúlnak a támadások. Valaki „bedobja” a köztudatba, hogy az épület tűzveszélyes, és ez a vád tüneményes gyorsasággal termékeny talajra talál mindazoknál, akik az új színház ellenségei. Hiába nyilat52