Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)
Útban a világhír felé
Népszínház lenni, hogy átadja épületét a Nemzeti Színház művészeinek... mint mondják, csak ideiglenesen! A Nemzeti Színház „ideiglenesen” beköltözött az épületbe és ott is maradt 1965-ig, a lebontásig. A Magyar Színházat nem zavarta annyira a Király Színház, mint az a kezdetben várható volt. Műsorpolitikáját szinte teljes egészében a prózának szentelte és csupán néhányszor „vette fel az elédobott kesztyűt!” Igaz, hogy mindig figyelemre méltóan. 1905 decemberében bemutatja Martos Ferencnek A legvitézebb huszár című darabját, melynek zenéjét egy fiatal zeneakadémiai növendék írja. A fiatal zeneszerzőt, mint biztató ígéretet emlegetik szakmában és sajtóban egyaránt. A legvitézebb huszár jó fogadtatásán felbuzdulva, két év múlva ismét a fiatal komponistától rendelt darabot a Magyar Színház. Thury Zoltán szövegkönyve és Heltai Jenő versei szárnyakat adnak a zeneszerzőnek, akinek tehetsége egyre határozottabban bontakozik ki. A tehetséges művész igazi sikere még várat magára, de neve már is jól cseng a színházi világ berkeiben: Jacoby Victor. No és van még eg y darab a Magyar Színház direktorainak asztalfiökjában. Lehet, hogy nem is tudják micsoda kincs, de sokat várnak tőle!... Nem csalódnak! 1906 novemberének második felében öles plakátok jelennek meg a főváros utcáin. Magyar Színház. Lehár Ferenc új operettje: Víg özvegy. ÜTBAN A VILÁGHÍR FELfi Victor Leon és Leo Stein szövegével 1905 decemberében Bécsben a Theater an der Wienben kerül színre először Lehár új operettje. A bécsi bemutató fogadtatása már előre veti a Magyar Színház-i siker árnyékát, de arra még kevesen gondolnak, hogy ez lesz az első magyar operett, mely kikerül a nagyvilágba, és megteremti a magyar operett világhírének alapjait. A Víg özvegy szövegkönyve alkalmat adott Lehárnak arra, hogy szakítson az operettek világában túlnyomó60
