Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)

Francia operett, osztrák operett, magyar operett

társa. Silány zongorakivonatokat, úgynevezett „füttyös zeneszerzők” melódiáit hangszerelte meg 'bravúrosan, saját ötleteivel és invencióival megfűszerezve... Leg­többször névtelenül, önálló munkái közül említésre méltó a Szoknyás hadnagy, a Florinda kisasszony és a Jönnek a huszárok. Megpróbá 1 kozott operett zeneszerzéssel Erkel Ferenc fia is, Erkel Elek, aki szintén a Népszínház karnagya volt (Székely Katalin című operettjének fő erénye ma­gyaros hangvételű dallamvilága). Puiks Ferenc, a Nép­színház korrepetitora és karmestere (Titilla hadnagy című operettjének szövegkönyvét Rákosi Jenő igazgató írta). Sztojanovits Jenő zenekritikus (érdekes karriert fut 'be, mert pályája kezdetén karnagya az Ösbudavár­­mulatónak, majd nem sokkal később „átszerződik” a Budavári Mátyás-templomhoz. Emellett operettet ír). Hegyi Béla zeneszerző első népszínházi operettpremier­jéről csak annyit tudunk, hogy a darab címe Uff király volt (igen termékeny szerzőnek bizonyult, 10 év alatt 8 operettet és 2 operát írt). Szabados Béla zeneakadé­miai tanár (a magyar Hiszekegy későbbi megzenésítöje) és Serly Lajos jónevű dalszerző (későbbiekben ő is a Népszínház karnagya) egészíti ki a szerzők népes tábo­rát. Ezeknek a szerzőknek a darabjai, legnagyobbrészt értékükre való tekintet nélkül eltűntek a feledés ho­mályába. Kevés szó esett a kor operettjeinek szövegíróiról, de ennek oka csupán az, hogy munkájuk értékeléséhez szükséges lenne librettójuk ismertetése, és ez anyagá­ban meghaladná egy több száz oldalas könyv terjedel­mét. Bízom abban, hogy az olvasók nagy része ismeri a nagy klasszikusok (pl. Offenbach, Hervé, Strauss stb.) operettjeit, hiszen ezek a darabok kisebb-nagyobb vál­toztatással, ma is műsoron vannak. Valamint abban is reménykedem, hogy (addig is, amíg magamnak nem sikerül egy nagyobb lélegzetű munka keretében ilyen­fajta ismertetésbe belefognom), sikerül az olvasók ér­deklődését felkelteni a magyar nyelven megjelent, ezzel foglalkozó irodalom iránt. (Például Gál György Sán­dor—Somogyi Vilmos: Operettek könyve:) Azok szá­mára, akik ezt már megtették, nem kell bizonygatnom, de azok számára, akik még nem tájékozódtak bővebben ebben a kérdésben, kötelességem megemlíteni, és leg­jobb lelkiismeretem tudatában leszögezni, hogy a kor 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom