Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)

Blaha Lujza

szagra szerződik, és a nyíregyházi, debreceni, majd a kolozsvári színházban működik, mint karmester. Rövid időt tölt a nagyváradi színháznál is, és ez alatt az idő alatt próbálkozik meg először operettszerzéssel. Egyfelvonásos darabocskát ír A vadászok címen, de a bemutatót teljes sikertelenség kíséri. Hat év kell még ahhoz, hogy az addig csak kupléklkal, dalocskákkal, rövid zenés játékokkal kísérletező Konti rátaláljon Deréky szövegkönyvére, és megszülessen az Eleven ördög.

Az Eleven ördög népszínházi bemutatója kétszeres dicsőség Kontinak. Nemcsak a zeneszerző arat sikert, hanem a karmester is. Az Eleven ördög premierje után több mint 15 éven át áll elegáns és könnyed alakja a karmesteri pult mögött a Népszínház zenékarában. A közönség mindig nagy tapssal köszönti. De ez a nagy taps is csak halk „csettintgetés” ahhoz az elementáris erejű tapsviharhoz képest, amellyel a Népszínház közönsége primadonnáját, Blaha Lujzát ünnepli, valahányszor az a színpadra lép. Az Eleven ördögbe briliáns, úgynevezett „nadrágszerepet” játszik a népszínművek koronázatlan királynője... az első magyar operett vakító csillaga. Egész életében csodálatosan tündököl és emlékét semmi és senki nem tudta és nem fogja elhomályosítani.

BLAHA LUJZA

1864 áprilisában a Budai Népszínházhoz szerződik egy 14 éves színészlány, aki mögött már hatéves vidéki gyakorlat van. Szülei vándorszínészek, akik sok nélkülözés és nyomorgás közepette nevelik fel gyermeküket, aki már nyolcéves korában a Budai Népszínházban a. Csikós című népszínműben mutatkozik be szép sikerrel. De a budai színház tönkremegy, és a fiatal színésznő ismét vidékre kerül. Szabadkára szerződik, ahol a színház karmesterének, Blaha Jánosnak feltűnik a szép fekete lány kivételes tehetsége és iskolázatlan, de szép hangja. Blaha nagyszerű koloratúrénekesnőt nevel a fiatal színésznőből, akinek híre eljut a

22