Színház a bélyegen. Kiállítás a Színháztudományi Intézetben 1966. március - április (Budapest, 1966)
Nyugat-berlini bélyeg. 1957-ből. Max Reinhardt, emlékére NDK bélyeg 1957-ből, Bertolt Brecht halálának első évfordulójára 2 Itt érkeztünk el tulajdonképpeni témánkhoz, a színházi vonatkozású bélyegek gyűjtési területéhez. Mielőtt azonban a témát részletes vizsgálat alá vennénk, a tematikus bélyeggyűjtés néhány alapvető elvéről kell beszélnünk. A bélyeg témája kétféle fogalmat takar. Egyfelől a bélyegképen látható ábra jelenti a oélyeg témáját, másfelől pedig ezzel együtt, vagy ettől függetlenül a bélyeg kiadási alkalma. Bizonyos témakörökben, mint például a képzőművészeti vonatkozású bélyegek esetében ez többnyire egybeesik — (az ilyen bélyegek vagy festők, szobrászok portréját vagy festményeket, szobrokat ábrázolnak) —, bizonyos témakörökben azonban a bélyegrajz témája nem mindig esik egybe a bélyeg kiadási alkalmával. (Ilyen témakörök például az igen elterjedt Vöröskereszt-bélyegek gyűjtése, ahol a bélyegek a legkülönbözőbb témakörből veszik ábrájukat s a téma összefogója csak a kiadási alkalom, meg a bélyegeken többnyire előforduló vöröskereszt jelvény.) A színházi témakör mindkét témameghatározást magában foglalja, azonban a témába vágó bélyegek viszonylag kisebb része csak az, amely kiadási alkalmát tekintve tartozik a témakörbe, nagyobbik része csak a bélyegkép alapján sorolható ide. A bélyegekről azonban csak az; esetek kisebbik részében derül ki egyértelműen, hogy a bélyegnek színház unatkozása is van, ezért a színházi témakör mint gyűjtési terület, meglehetősen nehezen körülhatárolható. Meglehetősen sok az e témakörbe sorolható olyan bélyeg, amelynek agnoszkálásához, a fizikai ismereteken túl, alaposabb színháztörténeti ismeretek is szükségesek, ami e gyűjtési területet a többihez képest viszonylag nehézzé teszi. 4 '
