A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)

LÉPCSŐHÁZ ÉS FOLYOSÓ

A lépcsőházban helyeztük el azoknak az elhalt magyar színháztörténészeknek az arcképeit, akik munkásságuk központjába a színháztörténeti kutatást állították, vagy akiknek színháztörténeti munkássága döntően befolyásolta a kutatás további irányát.

A lépcsőházban látható színháztörténészek és főműveik :

Horvát István (1784—1846). A régi theátrumokról Magyarországban. (Hazai Tudósítások, 1806 és Tudományos Gyűjtemény, 1819.).

Bayer József (1851—1919). A nemzeti játékszín története (1887). A magyar drámairodalom története (1897).

RaJcodozay Pél (1856—1921). A színészet rendszere. (1884). Egressy Gábor és kora. (Kecskemét, 1911). Prielle Kornélia élete és művészete. (1891).

Váli Béla (1858—1896). A magyar színészet története. (1887). Az aradi színészet története. (Arad, 1889.).

Váradi Antal (1854—1925). Képek a magyar író- és színész világból. (1911). Régi magyar színészvilág. (1911).

Erődi Jenő (1882—1945). Magyar Színművészeti Lexikon. (1929). Színháztörténeti Naptárak. 1925—1935 évekre.

Janovics Jenő (1872—1946). A Farkas utcai színház. (Kolozsvári Nemzeti Színház története, 1941).

Lugosi Döme (1888—1944). Kelemen László és az első Magyar Játszó Színi Társaság. (Makó, 1927). A piaristák szegedi drámajátékai. (Szeged, 1921).

Rédey Tivadar (1885—1953). A Nemzeti Színház Története. (JBp., 1931).

Szigligeti Ede (1814—1878), drámaíró és a Nemzeti Színház igazgatójának márványszobra. Színháztudományi művei: Magyar színészek életrajzai. (1878). A dráma és válfajai. (1874).

A magyar színészet hősi korszakából kiemelkedő színészek és színésznők képei, szobrai :

Id. Lendvay Márton (1807—1858). A Nemzeti Színház megnyitásakor az első szót ő mondta a színpadról. Drámai hős, nemes vetélytársa Egressy Gábornak. — Márványszobor.

r

Lép€Sőhá£

A lépcsőházi forduló fülkéjébe*

Folyosó