A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)
Fall tárló i Mat'd 6. lal Fflsft kép Fali tárló J. la! Fels# kép Fali tárló Hakdt Táncoló magyarok, muzsikus cigányok képe. Jakab István : Falusi lakodalom c. műve, győri előadásának szinlapja, 1835. A könyv címlapja és egy előadás bevételi elszámolása 1845-ből. Jakab István : Falusi lakodalom c. művének pesti előadása 1835-ben. Míg az országgyűlés törvényt szavaz meg a Nemzeti Színházról, míg Széchenyi telket keres és építési terveket készíttet, a reális érzékű Pestmegyei alispán, Földváry Gábor, nem vár tovább, hanem saját felelősségére megkezdi a Nemzeti Színház építését azon a telken, amelyet Kultsár István szerzett meg a mai Múzeum-körűt és Rákóczi-út sarkán. A színház építéséhez, felszereléséhez a nemzet minden rétege hozzájárult. Ki pénzzel, ki jelmezül használható ruhával, ki munkával. Thuróczy Pál és felesége, mivel semmi mást nem adhatott, két hétig mint napszámos ingyen dolgozott a színház építésén. Az ideiglenesnek szánt épületet 1837-ben adják át rendeltetésének, átépített alakjában ez maradt a Nemzeti Színház otthona egészen 1908-ig. Földváry Gábor pestmegyei alispán. Szentpétery Zsigmond, Bartha János és Telepy György szerződései a Nemzeti "Színházzal. Vörösmarty Mihály levele a színháznyitásra Írandó színdarabról. Páholybérlet-jegy. Tarokk kártya a színház képével. (A színház népszerűségének jele !) Egykori képek a Nemzeti Színházról. Felajánlások és hozzájárulások a Nemzeti Színház javára Ennek a kornak és az egész magyar irodalomnak is egyik legnagyobb alakja Vörösmarty Mihály. Az ő darabjával nyílik meg a Nemzeti Színház 1837. augusztus 22-én. E megnyitómű, az „Árpád ébredése“ — allegórikus játék, benne azt a nemzeti lelkesedést ábrázolja, mely a színház építése idején fellángolt. Árpád megvédi Tháliát az ártó szellemektől : a nemzet mindenkivel szemben megóvja színészetét. A megnyitón a lelkes közönség teljesen megtöltötte a színházat, csak egy páholy maradt üres : az udvari páholy. A király helyettese vagy képviselője sem jelent meg ezen a nemzeti ünnepnek tekinthető megnyitón. Vö^ysmarthy drámai és fordításai alkotják az induló színház műsorának főtámasztékát. Színkritikáiban hű képed ad ennek a színésznemzedéknek erényeiről és hibáiról. Vörösmarty Mihály. A megnyitó előadás színlapja 1837. aug. 22. A színház belseje és a színház képe. „Árpád ébredése“ nyomtatásban. Ezt osztogatták a nézőknek a színház-nyitás alkalmával. Az „Árpád ébredése“ előadása a Pesti Magyar Színház megnyitása alkalmából. A színpad háttere, az új színház homlokzata. 22
