A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)
%. fal Felső kép Fali tárló Isiíali tárló tlvegsukrény 3. fal Fel“# kép Fait tárló Az 1832—36. évi reformországgyűlés csak immel-ámmal nyúl hozzá az úrbéri törvényhez, a jobbágyok helyzetén vajmi keveset könnyít. Széchenyi példaadó alkotásai és reformláza sem túlságosan lelkesítenek, de az országgyűlés törvénybeiktatja a magyar nyelv hivatalos használatát és a 41. te.-ben rendelkezik a Pesten felállítandó Magyar Játékszínről is. A maradi országgyűléssel szemben az írók képviselik a nemzet igazi vágyait : Vörösmarty, Bajza, Garay, Vajda, Eötvös, Tóth Lőrinc. A Magyar Tudományos Akadémia első ténykedései is a magyar nyelv, a magyar drámairodalom és a magyar játékszín ügyét szolgálják, az „Eredeti Játékszín“ és a „Külföldi Játékszín“ sorozatok kiadásával is. Az 1832—36 évi reformországgyűlés. A nemzeti színjátszás megteremtéséért küzdő írók : Vörösmarty Mihály, Garay János, Vajda Péter, Eötvös József, Tóth Lőrinc képei. Ugyanezen írók színpadi műveinek első kiadásai, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent, eredeti és külföldi színművek. Emlékek a Nemzeti Színház első éveiből : Egressy Gábor képe, legyezők, óntartó, metszett poharak a Nemzeti Színház, a balatonfüredi színház és a Pesti Német Színház képeivel. Szentpétery Zsigmond ezüst emlékserlege, fedelén a színészet szimbolikus szobrával. Gyertyatartó. Színpadi tőrök. Megyeri Károly arcképe. Hímzett szivartárca, A két várost még csak hajóhíd köti össze, amelyet télen jégzajláskor szétszednek. Ilyenkor a közönség csónakokon, vagy ha elég erős a jég, gyalog jön át Pestről a Várszínházba, hogy magyar előadást lásson. A pesti hídfőnél a német színház terpeszkedik, de a magyarosodé Pest öntudatra ébredt polgárai mindjobban támogatják a Budán meghúzódó magyar szülészetet. A polgári fejlődés, a reformkor előszele lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy Pest vármegye közgyűlése foglalkozzék a budai színtársulat ügyével s egy határozatában állandó helyet biztosítson neki fővárosunkban. A színészek is szükségesnek tartják a fejlődést, a tanulást, Felmerült a régi, s már üressé vált deklamáló, patetikus színjátszási modor helyett a természetesebb, ma úgy mondanék : reálisabb színjátszó stílus elterjedésének szükségessége. Ennek a stílusnak első nagy képviselői Megyeri Károly és Szentpétery Zsigmond, s egyre többen fogadják el, így László József, Szerdahelyi József, Füredy Mihály, hogy csak néhányat említsünk közülük. Pest látképe a hajóhíddal. Az alakuló Nemzeti Színház művészeinek emlékei ; Füredy Mihály, Szerdahelyi József, László József, Megyeri Károly képei. A Budai Színésztársaség fizetési jegyzéke 20
