Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)

II. Szovjet színház

II. A SZOVJET SZÍNHÁZ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely a népet az élet gazdá­jává tette, az orosz színház fejlődésének történetében is határkövet jelent. Ezekben az emlékezetes napokban született meg a szovjet színház, amely a nép alapvető érdekeit fejezi ki és amely a szocialista realizmus jegyében fej­lődik. A szovjet színház megkülönböztető vonása a soknemzetiségű jelleg. A szovjet hatalom évei alatt hatalmas fejlődésnek indult a Szovjetunióban élő népek színművészete. A színművészet minőségi változáson megy át Oroszor­szágban, Ukrajnában, Örményországban, Grúziában, ahol már a forradalom előtt is gazdag történelmi múlttal rendelkezett. Elsőízben alakulnak színhá­zak a Tadzsik, Tüirkmén, Kirgiz köztársaságokban, stb. Talán elég meg­említenünk, hogy amíg 1914-ben 47 nemzetiségi színház volt Oroszországban, amelyben 7 nyelven játszottak, 195ö-ben 148 nemzetiségi színház működött a Szovjetunió 42 népének nyelvén. A szovjet színház másik, nem kevésbé fontos vonásaként fellépett az az igény, hogy a színház a nép életének legfontosabb, legdöntőbb problémáiról beszéljen, arról, ami legjobban foglalkoztatja a színház közönségét. Ezért nyertek a színházak műsorán vezető helyet a mai drámairodalmi művek, ame­lyek híven tükrözik a szocialista valóság gazdagságát és sokrétűségét, s ame­lyek bemutatják a szovjet nép új életet formáló tevékenységét, nemes célki­tűzéseit, törekvéseit és magasfokú erkölcsi tulajdonságait. Ha a szovjet drámairodalom történetét tanulmányozzuk az Októberi For­radalom utáni első évektől napjainkig, korszakról korszakra haladva pereg le előttünk a világ első szocialista országának története. V. Bill-Bjelocerkovszkij Vihar-ya, K . Trenyov Ljubov Jatovaja-ja,- V. Ivanov Páncélvonat-ja, Lavrenyov Leszámolás-a, V. Visnyevszkij Optimista tragédiá-ja, — színdarabok, amelyeket a 29-as években, vagy a 30-as évek elején írtak, színpadra vitték a forradalom és a polgárháború zord, forró le­vegőjét és a mai kor első kortárs-hőseit. E művek többségének alkotói ma­guk is résztvevői voltak a nagy forradalmi eseményeknek és műveiket át-4* 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom