Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Működéstani cikkgyűjtemény (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 7., Budapest, 1964)

Krc: Új színházi műhelyek és raktárak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban

zik. Az asztalosmühely mögött van a kárpitosmühely és a kasirozómühely (a karzaton), továbbá a festőterem és a díszlethúzókkal felszerelt szer előszínpad, ahol az egész kész diszlet felállítható és ahol a szinpadra szállítás előtt elvégezhetők az utolsó javítások. A fő üzem részei még az alábbi műhelyek: lakatosmühely, butorosmühely, szabómühely és kárpitosmühely. Emlitést kell tenni a lakatosmühely üzemének problémájáról. Rendszerint a fából készitett dis zletd arabok szerkezetgyártásának segédüzemeként fejlődik ki és az asztalosmühelyhez kapcsolódik. Az utóbbi időben azonban kezdenek szaporodni az olyan esetek, amikor a díszletek jelentős része fémből való és ezért növekszenek a lakatosmühellyel szembeni igények is. Amelyet eredetileg csak apró vasalások stb. készítésére szántak, ma egész fémszerkezetek készítésére vonatkozó követelményekkel találják magukat szembe. Hasonló sors érte a bratislavai szinház lakatosműhelyét is, ugyanis a szinház nem gondolt eléggé a fémből készült nagyobb szerkezetek gyártására. A műhely mai területe az ilyenfajta gyártásra már nem megfelelő és a jövőben meg kell oldani ezt a problémát átalakítással vagy másfajta szervezéssel. A jelmezkészitésnek Bratislavában nagyobb üzemjellege van. Férfi és női szabómühely működik. A férfi szabómühely a mester dolgozószobájára, a szabászmühelyre és a szabók műhelyére oszlik. Hasonló a szervezete a női varrodának is, azzal, hogy a jelmezeket különálló helyiségben próbálják, ahol egyúttal a próbákra vagy a szinpadra szállításhoz előkészített jelmezeket is elhelyezik. A női varrodához tartozik a textilfestő műhely is, A parókáké szíté s a második emelet három helyiségében történik. A mühelycsoport a mester dolgozószobájából, a műhelyből és a haj előkészítésére szolgáló helyiségből áU. A szinházi lábbeli- és balettcipő-készitő műhely szervezete hasonló, mint a szabóműhelyé. Van benne dolgozószoba a mester részére, műhely a szabászok részére, a felsőrészkészitőknek és a cipészeknek. A jövőben tervezik még garázsok, továbbá mosoda és festőműhely hozzáépítését. A textilfestést mindmáig az alagsori helyiségben végzik, ahol a festődob, a kád és a facsarógép foglal helyet. A bratislavai szinház műhelye Csehszlovákiában az első nagyméretű műhely létesítmény. Tekintettel arra, hogy eddig az Uyen, több szinházat is szolgáló és a gyártással más színházaknak és egyéb szervezeteknek is segítséget nyújtó üzemmel kapcsolatban semmilyen tapasztalat nem volt, ezt a tervet igen jónak lehet minősíteni. 1959/1960-ban felmerült a gondolat, hogy két uj szinházi műhelyt épitsenek Prágában és Brnoban. Mindkét létesitményre tanulmányt dolgozott ki a Szcenográfiai Laboratórium, amely a szinházi üzemmel kapcsolatos legújabb ismeretekből indult ki. A prágai Nemzeti Szinház műhelyeit a város peremén tervezték létrehozni, közel a radiáUs közlekedéshez, amely közvetlenül a város középpontjába, a Nemzeti Szinház kerületébe vezet. Hasonló a helyzet a brnoi Állami Szinház kiválasztott telkével is. Számolnak azzal, hogy a két szinház műhelyei más színházakat is ki fognak szolgálni. A prágai Nemzeti Szinház gyártómühelyeinek sémája eltér a brnoitól. A prágai Nemzeti Színház műhelyeinél ugyanis a gyártásnak egy szinten való kifejlesztését tervezik,amelyhez minden oldalról csatlakoznak a szükséges üzemrészek. A gyártási vonal végén van a szer előszínpad. Ebből kell majd a diszle-