Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Működéstani cikkgyűjtemény (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 7., Budapest, 1964)
Bablet: Hol áll a színház a modern társadalomban
Bablet, Denis (Párizs): HOL ÁLL A SZÍNHÁZ A MODERN TÁRSADALOMBAN 2/7/1963. Wo steht das Theater in der modernen Gesellschaft? Bühnentechnische Rundschau 1962. 1. sz. A tanulmány beszámol a Royaumontban 1961. június 18 és 22 között tartott értekezletről. Ez az értekezlet szociális, épitőmüvészeti, esztétikai és műszaki szempontokból igyekezett választ keresni a cimben feltett kérdésre. A tulajdonképpeni cél abban rejlett, hogy a szinháztudományi kutatókat, az elméleti szakembereket és a gyakorlati embereket széles alapokon állitsák szembe egymással és a viták hevében hozzák létre a kialakult uj nézeteket. Duvignaud, Jean előadásában a szinház és a város kapcsolatait fejtegette. Hangsúlyozta: nincs állandóság a szinházban és annak funkciói a mindenkori szociális kerettől és a társadalom tipusától függően fejlődnek ki. Igy tehát mindennemű dogmatizmus szükségszerűen elutasitandó. Francastel, Pierre hangsúlyozta, hogy a teljes átalakulás korszakát éljük és ebben az átalakulásban a társadalom sokkal többet merit a visszaemlékezésből, mint a tapasztalatból. Emlékeztetett arra, hogy a görög szinház is több évszázad eltelte után és mindenesetre évszázadokkal a görög tragédia születése után jutott el a mai értelemben vett klasszikus kialakításához. Dort, Bernard azt a kérdést taglalta, vajon a szinház a tömeg müvészete-e? Vajon helyes uton járunk-e, ha abból a célból, hogy a szinházat kiemeljük jelenlegi kríziséből, hatalmas helyiségekben óriási néptömegeket gyűjtünk össze és igy kollektív pszichózist hozunk létre? Véleménye szerint hibásan gondolkozunk, igy ugyanis nem győzhetjük le sem a fűmet, sem a televíziót. Elképzelése szerint elkerülhetetlen a relative bizalmas kapcsolat a szinész és a néző között. A szinházi helyiségek befogadóképességének nem szabad az 1000 főt meghaladnia. Lunar i, Gigi, a szinház ét; a közönség kérdését elemezte. A népszinház fogalma nem abból áll, hogy a lehető legnagyobb méretű embertömegeket gyűjtik össze, hanem sokkal inkább abból, hogy valamennyi társadalmi osztály, valamennyi hivatás legjobb képviselőit találkoztatjuk egymással a szinház nézőterén. A maximális nézőszám véleménye szerint nem haladhatja meg az 1000 főt. Marrey, Jean-Claude, a munkásosztály szinházával foglalkozott. Elképzelése szerint be kell vezetni a "köznapi szinház" megvalósítását, amit utazó szinházi csoportok révén érhetnek el. Ettől függetlenül fenn kell tartani az "ünnepélyes szinház" fogalmát, ami alatt az előadó a klasszikus szinházat és annak