Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 4. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 5., Budapest, 1962)

Az egyes zajokról és előidézésükről: /Szemelvények/ - A vonatzaj

a másik mellett mindig váratlan, villámgyors és hatalmas erejű. Ezért ennek utánzásánál nem szükséges a zaj előkészítő fejlesztése és befejezésének fokozatossága sem. Mint a kezdete, ugy a vége is legyen váratlan. A legnagyobb erővel kezd dolgozni egyidőben a gózsistergő, az eresztékek ée a hang-bádog, amelyhez még a nagydob /dübörgő/ közepes erejű pergése is hozzájárul. Magától értetődik, hogy ebben az esetben a gőzsistergőket és az eresztékeket a kezelők egész csoportja működteti, 2-3 ember, akik csak ehhez, a szembejövő vonatzajhoz szükségesek. A gőzsistergŐk a 3. sz. kefével dolgoznak a furniros rezonátoron. A nagydob és a hang-bádog ugy működik, mint a vagonzajnál, de jelentősen növelve erejét, amig a szembejövő vonat elhalad. A fém hangaláfestők nem szükségesek. A gőzsistergők működése /3. sz. nagy kefe/ rövid és gyors ütemű legyen, amely 3 egységben fejezhető ki, egységenként odavissza két kefehúzás. Legnagyobb erejű legyen a kefehúzás az első és a második egységben, a harmadikban már vészit erejéből és a gózsistergő hangja egyszerre belevész az áthaladó kocsisor dübörgésébe, amelyet az eresztékek, a hang-bádog és a dob hajt végre. Az áthaladó vonat zajának időtartama az eresztékek 16-20 taktusához igazodik, /vagyis egységéhez. Minden egység a kopogtató bádogbetétre mért három ütéséből áll./ Az elhaladó vonatzaj befejezése ugyanolyan váratlan kell, hogy legyen, mint megjelenése. Nagy távolságra elhaladt vonat zaja Ilyen zaj a hang-bádog és az eresztékek segítségével utánozható. Az eresztékek hangját /a kerekek hangja/a bádogbetéten, kopogtató nélkül, csak egy kezével, a kezelő veri ki. A szinpad mélyén, amennyire lehet, fel kell állítani egy asztalt, amelyre ráhelyeznek három bádogbetétet. A kezelő tenyere szélével kiveri az eresztékek hangját, megtartva azt a ritmust, mint mikor a kopogtatóval a padlón ütöget.