Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 4. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 5., Budapest, 1962)

Az egyes zajokról és előidézésükről: /Szemelvények/ - A vonatzaj

lassúbb ütemben. Amikor a mozdony már távolodik az állomástól, a gőzsistergők hangjának ereje csökken. A vonat állomásra érkezésnél az eresztékek hangja lágyabb, különösen a megállás pillanatában. Második változat. Itt a vonat sokkal lassabban érkezik és az állomáshoz való közelítés arányában egyre csökken a sebessége. Ez egybeesik az eresztékek hangjának meglágyitásával, amely a vonat csekély sebessége mellett egész lágyan kell, hogy szóljon. Mialatt a mozdony áll, hangja hasonló lehet egy lihegő ember lélekzetvételéhez. Az ilyen jellegű hang utánozható a fúrni rlapos rezonátoron az 1. sz. kefék segítségével és két különböző színezetű hangból tevődik össze. A kezelő mindkét kefével meglehetősen gyors mozgást végez odafelé a rezonátor végéig és egy másodpercnyi szünet után mindkét kefe, a rezonátorra tapadva, négyszer olyan lassan, mint előbb, mozog visszafelé. Ez a hangkép ismétlődik apró kis szünetekkel, ahányszor a színdarab megköveteli. Lehet hasonló hangot előidézni úttörő trombita vagy más réz fuvőshangszer segítségével is. Ebben az esetben a gőzsistergőhangját pótolja, ha a kezelő megfújja a hangszert, minden hangot P vagy T-vel kezdve, ugyanolyan ütemben, mint az első változatnál. Ha az álló mozdony, tételezzük fel, a közelben van, akkor hangját nem tul erős, lágy hanggal még alá kell festeni, amely a mozdony jól ismert sokféle sziszegő hangjából tevődik össze. Ezt két fémszálas kefe /l.sz./ adja egy sima /nem hólyagos, nem öszszegyürt/ szokványos méretű bádoglapon. Tehát egy bádoglapot leteszünk a szinpad padlójára ós kezelője a keféket egész lassú forgó /kör/ mozgással viszi a bádoglap felületén, megtartva a mozgás egyenletességét. A vonat elindulása. Ezt a 3. sz. kefékkel utánozzák, amelyek oda és visszafelé egészen ritkán, de erősen mozognak. Igy adják vissza az elinduló .mozdony hangját. A kefék néhány mozdulata után halkan, fokozatosan bekapcsolódik a hang-bádog és a nagydob "dübörgő" és egészen lassú ütemben, alig hallhatóan csatlakozik az eresztékek hangja is.Miközben az Ütem fokozódik, az egész zaj elhalkul, majd elhal.