Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 4. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 5., Budapest, 1962)
Az egyes zajokról és előidézésükről: /Szemelvények/ - A vihar hangjai
gesztik fel, hogy alsó sarka a kezelő vállával egy színvonalban legyen. Ezt a készüléket a következőképpen hozzák működésbe: a kezelő a függő furnérlemezt megfogja az alsó sarkánál mindkét kezével, gyakori mozgással magától eltolva és maga felé húzva lengeti azt. Ettől a lengetéstől a furnérlemez hol az egyik, hol a másik oldalra hajlik és olyan hangszinezetü csattogás jön létre, mely hasonló a dörgés eltávolodott, rövid dübörgéséhez. Ebben az esetben az elhaló hangot rövid mozdulatokkal, erősebb hangot lendületesebb mozdulatokkal kell előidézni. A "forgatóé dörgő" négyszögletes vagy kerek alakú nagy fa rezonátor, melynek belsejében négy darab, fából készült bordázott gömbbel ellátott forgó keresztléc van. Bz a rezonátoron kívül kivezetett négyszögletes függőlegesen beállított tengelyre van rögzítve. A készüléket a kezelő a tengely külső részének végéhez erősített körkeret forgatásával hozza működésbe. A vihar zajok felépítésének leírására való áttérésnél már előre meg kell jegyezni, hogy ennek a hangkialakitásnak a legérdekesebb formája csak gondos és türelmes tanulmányozás után érhető el. E célból a hangkialakitónak pontosan fel kell vázolni az egyes vihar jelenetek hang-rajzát. Meghatározva, hogy mely készülékek vesznek részt a szóbanforgó hang-jelenetben és megállapítva a készülékek működésének sorrendjét, minden egyes hangjelenetet gondosan próbálni és a továbbiakban egy egésszé egyesíteni kell. A vihar zajának létrehozásánál kialakítható a különböző változatok sokfélesége ha ezen zaj kialakításának alábbi fogásait különböző sorrendben kombinálják. Először leirom a vihar éltalános jellegénok példáját, azután áttérek a részletekre. A távolról közelgő vihart rendszerint feltámadó szél előzi meg, v mely a falevelek susogásában vagy a villámlás távoli, hangkiaéret nélküli felvillanásával kisért abszolút feszült csendben mutatkozik meg. Azután fülünkig a mennydörgés nagyon gyenge, távoli dörgése ér el, mely minden pillanatban hangosabb lesz, mig végül hosszú dörgéssel kísért hatalmas csapásba megy át.
