Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

az 1« sz. próbánál. Ez a módszer az 1.0 mm hosszig terjedő pelyheknél vált be; a hosszabbaknál sok volt az összetapadt csomó. A 0.75 és 1.5 mm-es szitákkal szemben a pihésitett felületen valamivel durvább szerkezetet értek el,flanell vagy nemez jelleggel; az eredmény mind a szololitnál.mind a rozsvászonnál azonos volt. 6. sz. próba; A 0.5, 1*0, 1.5, 2.0 és 3.0 mm hosszúságú pelyheket kézzel, 1.5 mm lyuknyilásu szitán át szórták. A rozsvásznat és a szololitot ugyanúgy készitették ki, mint az 1. sz. próbánál. A módszer 1.0 mm pehelyhosszuságig bevált; 1.5 mm hossztól kezdve nagymennyiségű összetapadt csomó képződött. A pihésitett felület ugyanolyan volt, mint a 0.75 mm lyuknyilásu szitán át történt rávitelnél. 7. sz. próba; A 0.3 és 1.0 mm hosszú pelyheket szeszes lakkal impregnált rozsvászonra vitték rá, szitán át, szobai porszivógép légnyomásának igénybevételével. Kötőanyag a szintetikus email volt. Ez a módszer a nagy elporlás és a jelentős pehelyelhasználáa miatt nem vált be. Emellett a 0.3 mm-es pelyhek befulladtak és a pihésitett felületen nagy csupasz foltok vannak, előtűnő hibákkal éa az alap egyenetlenségeivel. 8. sz. próba: A pelyheket szintetikus email tapadó réteggel ellátott anyagnak 0.5, 1.0, 1.5, 2.0 és 3.0 mm hosszúságú pelyhekbe meritésével vitték rá. Az 1. sz. próbával azonos módon kikészített szololitot és rozsvásznat átitatott pelyhekbe merítették. A felület apró felületi hibákat mutatott ki kis rögök formájában; a 0.5 mm-es pelyheknél jelentkeznek az alapanyag hibái. Az 1.0 - 1.5 mm-es hossz megfelel, a hosszabbat felületileg fixáló eszközzel rögzíteni kell. Az e módszerrel rávitt pelyhek alacsony bárányprém jellegű felületet adnak. 9. sz. próba: A bolyhositó pisztollyal való pehelyszórást részletesen leírták az 1. sz. záróközleményben. 0.5, 1.5, 2,0 és 3.0 mm hosszúságú rozsfonal pelyheket használtak. A nyomási feltételek teljesítése mellett a szórásnál a fehér szintetikus email helyett elefántcsont szinü zsiros emailt használtak. A szololitot és a rozsvásznat egyszeresen bekenték zsiros emaillal és csak a második mázba szórták be a pelyheket. Mivel ez az email lassan száradt, a rávitt pelyhek rászben befulladtak. Ezért a pihésitett felület felét mindig lecsiszolták, ellátták uj szin-