Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

diszitett, később pedig szélesen profilozott körvonalú gótikus négylevélben végződött. A század végével a reteszt hozzákapcsolják közvetlenül a zárhoz; az alaphoz eltolható abronccsal erősitik, amely "fleurs de lys" alakban van megmunkálva; a kereaztrud eltűnik, a retesz fogantyújának "kutya- vagy griffon-fej" alakja van. A diszitőelemek kivitelezése igen finom. A zárakat a szobák ajtaján helyezték el. A házajtókat karikákkal és kopogtatókkal diszitették, amelyeknek a gyakorlati rendeltetésük mellett az ajtó középső részét kellett disziteniök. A karikák és kopogtatók az ajtókon szilárdan rögzitett csapba vannak beakasztva, ami lehetővé teszi a függőleges irányú mozgásukat. A szerkezeti eltérés a csupán erősitésül szolgáló ajtókarika és a mai csengő feladatát ellátó kopogtató között főként a súlyban van. A kopogtató massziv telt volt, a karikák üregesek, gyakran áttörtek. Alakra a karikák és a kopogtatók úgyszólván egyformák; a rögzitőnek sima vagy diszitett henger formája van, amelyet az ajtóhoz egy vagy két merőleges kocsány erősit. A XIV. században a rögzitők és a karikák gyakrabban fordulnak elő, mint a kopogtatók, amig a XV. század a kopogtatók teljes kifejlődésének kora. A XIV. század rögzitőit két tipusra lehet felosztani: egykocsányuakra és kétkocsányuakra. Az előbbiek masszivak, az utóbbiak tulajdonképpen üreges bádoghengerek, diszesen áttörtek, más-más szinü alátétekkel és leszoritott kocsányokkal, amelyek kör- vagy levélalaku munkált lapokban végződnek. Mindkét fajtának rovátkolt, áttört vagy hasitott alátétje van. A telt rögzitők diszesek, néhány szál drótból zsineggé csavartak, forgósak vagy hoaszmetszetben korszerűen tagoltak. A XV.században a rögzitőknek metszetileg kétféle alakjuk, henger- vagy félhenger alakjuk volt. A hátsó oldal domborított marad és megfelel a tenyér alakjának. Diszitésük megtartja a növényi motívumokat. A kései gótikában, amikor a lángvirág stilus behatolt a művészet és az iparművészet legjelentéktelenebb apróságaiba is, mert tökéletesen egyezett a különös és valótlan életfelfogással, amely a szörnyű pestisjárványt követte nyomon, a rögzitők szines bőralátétéé flamboyante-tal áttörtek voltak.