Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

fekete strukturális felület volt. E módszer hátránya a pelyhek elégtelen szilárdsága, amelyek ütésre hullanak. Itt meg kell még oldani a pelyheknek az alapanyaghoz való rögzitését. Egészben véve megállapítható, hogy a pihésitéssel végre­hajtott felületkikészitési módszer gátlás nélkül behatol a szin­házi munkába; találtak néhány uj kötőanyagot és néhány uj rávi­teli lehetőséget jelöltek meg. A szélesebbkörü bevezetést gátol­ja a pihésités technikájának nem ismerése és a realizálással megbízott dolgozókat ösztönző anyagi érdektelenség hiánya. Ezt a helyzetet további népszerüsitési munkával és a szinházi techni­kusok tanfolyamokon való nevelésével meg kell szüntetni. Az egyes szinhájakban végzett félüzemi próbák eredményei­nek áttanulmányozása után ugy döntöttek, hogy az ellenőrző pró­bákat ki kell egészíteni főként azokban a módszerekben, amelyek nem igényelnek különleges előkészületeket, intézkedéseket és költségeket. Kipróbálták a 0.3 - 0.6 mm hosszúságú pelyhek rávi­telét, a jó rögződés elérését alkalmas rögzitőanyaggal és a szí­nezés lehetőségét. Ezért a további fejtegetést a következőképpen osztjuk fel: 1. / a pelyhek alkalmas ráviteli módszerének megállapítása; 2. / a rozspelyhek feketére színezése; 3. / a pihésitett felület rögzítővel való befröcskölése; 4. / következtetések az ellenőrző próbák második feléből; ad 1./ A pelyhek alkalmas ráviteli módszerének megállapítása. Annak érdekében, hogy a különféle hosszúságú pelyhek rávi­telének legalkalmasabb módszerét megállapítsák, elhatározták az alábbiak kipróbálását: a. / szórás szabad kézből, b. / szórás szabad kézből és taposás, c. / rávitel 0.75/0.75 mm-es szitán át, ütögetéssel, 17. Az ellenőrző próbák II. része d. / e. / f. / n 1.5/1.5 5.0/5.0 0.75/0.75 H M ti M

Next

/
Oldalképek
Tartalom