Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

egy év alatt mindet elkésziteni és három évet várni a következő megrendelésekre, A gyártásnak folyamatosnak kell lennie s ezt a szükségletünk helyes tervezésével kell biztositanunk. A dolgozók létszámáról való elgondolkodás a szinpad világítástechnikájában végrehajtandó gépesítésről és automatizálásról folytatott megfontolásokhoz vezet. Világviszonylatban is gondolkodnak ugyanerről; ezt mutatják a bécsi Operában gépesített világító eszközök,az önműködő fényszabályozó berendezések az Egyesült Államokban és az un. gyűjtők régebbi német szerkezetei, amelyek négy-nyolc fényváltozásnak előre való elkészítését teszik lehetővé. Egyidejűen megemlítjük az un. háromjegyű számos áramkörök számának növekedését: ez azonban nagyon megdrágítja az alapszerelést a színpadon és jelentékeny mennyiségű olyan színes fémet igényel, amellyel mindenütt takarékoskodnak. Hogyan oldjuk meg ezt a problémát a színházainkban? Az ilyen probléma megoldása olyan berendezést igényel, amely tökéletesen megfelel a szinházi munka művészi követelményeinek, s főként elegendő tartalékot tartalmaz további fényváltozások előkészítéséhez, ezenfelül gazdaságos az üzemeltetésben és a végrehajtás során is, összefoglalva: teljesiti a párt alapvető irányelveit nemcsak eszmei és művészi vonatkozásban, hanem gazdaságilag is. Ilyen berendezést ebben az évben szerkesztettek az illetékes gyárüzem és a Szcenográfiai Laboratórium együttes munkájával. Elkészítették a szinpadi világítás és a színpadi mechanizmusok tervét, amely lyukkártya segítségével automatizálja a fénykompozició feljegyzését és az előadáson a fényváltozásokkal kapcsolatos munkát, a szinpadi mozgási mechanizmus automatikus változásaival egyidejűen. Az alapegység 87 hálózatot irányithat; ez azt jelenti, hogy három változás esetén /egy akcióban, kettő tartalékban/ egy akcióra átlagosan 29 hálózat vagy világitótest esik. Közepes szinpadi térnagyságu színház számára /a játékfelüo let 60-100 m / ez tökéletesen elegendő, mert ha 14 hálózatot á 1000 W és 15 hálózatot á 500 W veszünk számításba, akkor m -énként kb. 250-400 W megvilágítási átlagot kapunk, ami ebben a nagyságban a megszokott 120 vagy 220 v feszültségnél elegendő. Ha alacsonyvoltu felszerelést használunk, akkor a 25 világitótestet 9 db 200 W-osra,8 db 500 W-osra és 8 db 1000 W-osra osztjuk szét és m -énként 400-650 W-os átlagot érünk el /tehát a