Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Cáp: AZ ü. V. LÁMPÁK ÉS BEKAPCSOLÁSUK 11/1961 A fluoreszkáló festékek a színházi gyakorlatban egyre jobban érvényre jutnak a képzőművészeknek és rendezőknek nyújtott különleges fényhatásuk folytán. A luminiszcenciával azonban a szinházak egyes ujabb problémák elé is kerülnek, amelyek a szines felületek sugárzását előidéző ultraibolya sugárforrások beszerelésével függnek össze. Az U.V. lámpát nálunk /Csehszlovákiában/ nem gyártják és keresett behozatali cikk. Alakja megfelel a rendes nagyobb égőnek és be is csavarható a köznapi használatú E 27-es égőfoglalatba. Ennek hátránya abban van, hogy gyakori rongálódásra kerülhet sor a hálózatra történő közvetlen rákapcsolása által. A szinházi világosító gyakran kiégeti a lámpát, mielőtt célját kezdené szolgálni, ha nem ismeri a bekapcsolás megfelelő módszerét. Hogy elkerüljük a gazdasági veszteségeket, sőt néha a nehezen helyrehozható kárt is, amely ennek az anyagnak piacunkon tapasztalt hiányából következik, rövid tájékoztatóban közöljük az U.V. lámpa leírását és bekapcsolásának sémáját. Az U.V. lámpák magasnyomású higanykisülési térségek. Maga a kisülési térség kova-üvegből készült lombikból tevődik össze, amelybe két elektród van beleöntve; közöttük higanygőzben keletkezik a kisülés, A töltet nagyobb lombikba van behelyezve, amely védi a külső atmoszférától és a hőveszteségektől, úgyhogy biztosítva vannak az állandó üzemelési feltételek. Az U.V. lámpák külső lombikjai, amelyeket a luminiszcencia hatások elérése céljára használnak, uviol "fekete" üvegből készülnek, amely csak az ultraibolya sugarakat ereszti át. Minden U.V. lámpát tompitón keresztül kell a hálózatra rákapcsolni. A kisülési térségben növekvő árammal úgyis növekszik a vezetőképesség és csökken az ellenállás, úgyhogy az áramnak