Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Magyar színházi adatok 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 3., Budapest, 1962 )

BEVEZETŐ

"Zenés" darabok közé kerültek a zenés vigjátékok, operettek, általában mindazon darabok, amelyeknél a zene dominál, vagy mondanivalójukat a zene lényegében támasztja alá. Brecht Koldusoperája azonban a prózai darabok között szerepel. "Régi" és "uj" darabok megkülönböztetése: régihez kerültek általában a klasszikus irók müveiből dramatizált színdarabok, a mult század irói, sőt a huszadik század irói közül Heltai, Barta Lajos és Molnár Ferenc egyes darabjai. Megjegyezzük, hogy a műfaji csoportositásnál szereplő "uj", illetve "modern" elnevezés nem jelenti feltétlenül a darab haladó, előremutató, vagy éppen szocialistarealista tartalmát. Ebbe a csoportba kerültek mindazon müvek, amelyeknek létrejötte az utolsó 20-30 évre tehető. A magyarok közül Molnár Ferenc legtöbb darabja, Harsányi Zsolt, stb. A külföldiek közül Priestley, Wilder, Nicccdemi stb. Itt találhatók természetesen az 1945-utáh irott müvek is. Amennyiben régi, vagy klasszikus irók müvét megzenésítették, ezek a zeneszerzők szerint kerültek besorolásra. Pl. Mikszáth- Sárközi Szelistyei asszonyok c. operettje az uj magyar zenés darabok között szerepel. Amennyiben csak dramatizálták, abban az esetben mérlegelés szerint kerültek a darab adatai az eredeti szerző vagy az átdolgozó neve szerinti csoportba. A "

magyarországi bemutatók" között azok a darabok szerepelnek, amelyeket Magyarországon még nem adtak elő. Abban az esetben, ha egy előadás keretén belül több darabot játszottak, az illető előadást, és látogatóinak számát csak egy helyre lehetett besorolni. A "műsoron lévő darabok"-nál és a "magyarországi bemutatók"nál azonban annyiszor számítottuk, ahány darab bemutatásra került. (Pl. Csokonai Özvegy Karnyóné és Illyés Gyula Tüvétevők c. darabja együtt kerültek előadásra a Katona József Színházban. A riüfajcsoportonkénti besorolásban a közös előadások és látogatók száma az uj magyar prózához, tehát egy helyre, számítódott. A műsoron levő darabok bemutatóinak számánál azonban a Karnyóné a "klasszikus magyar prózai darabok", az Illyés-mü pedig az "uj magyar prózai darabok" közé került, tehát két előadott darabnak számított. ) A "vegyes esztrád" csoportba kerültek a Vidám Szinpad előadásai, a különböző szinházak szilveszteri műsorai, hangverseny és díszelőadások, idegen rendezvények, irodalmi műsorok. 'Irodalmi műsor" megnevezés alatt az Irodalmi Szinpad előadásai szerepelnek. Az előadások számába olyanokat is besoroltunk, amelyek nem a szinház teljesítményei voltak, hanem saját előadás helyett tartották azokat. (Pl. a Budapesti Nemzeti Szinháznál a Brecht szinház előadásai, a Braüslavai Nemzeti Szinház stb. ) Az 1955-56* években a Magyar Színjátszás Ünnepi Hete alkalmából a vidéki szinházak Budapesten rendezett előadásai az öBszesito lábiákon külön szerepelnek A szinházak adatai között csupán index alatt tüntettük fel ezt a körülményt. A további évek hasonló előadásainak számai már a saját színházaknál jelennek meg. A

z átlaghelyár számításánál az egy telj es helyáru előadás, úgynevezett eszmei jegybevételét vettük számításba s azt osztottuk az eladható jegyek számával. A területi táblázatoknál (pl. előadások, látogatók száma Budapesten, városokban, községekben stb. ) az állami statisztikai nyilvántartás az alőadás helyét területileg veszi aiapul, nem pedig a szinház székhelyét. Tehát a budapesti szinházak vidéki előadásai vidéknél szerepelnek. A vidéki szinházak Budapesten rendezett előadásait viszont a Budapest oszlopban találjuk Ennek következtében a Budapesten rendezett előadások adatai nem egyezhetnek a budapesti szinházak összesített adataival. A "

látogatott városok és községek számá

"-nál a közigazgatási egység az alap, nem pedig a lakott település. Ha tehát egy szinház egy város vagy község területén, tanyaközpontban tartotta előadásait, azok annál a városnál vagy községnél szerepelnek, ahová az előadási hely közigazgatásilag tartozott. (Pli Mátrafüred Gyöngyöshöz, Baglyasalja Salgótarjánhoz.)