Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Magyar színházi adatok 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 3., Budapest, 1962 )

BEVEZETŐ

Ebben az uj hatásban kell felvonulnia az egyes latlturális ágazatoknak, művészeteknek, az eddiginél sokkal szorosabb összefogózottságban. Ha mindez még nem is a holnap problémája, és bizonyosan nem a máé, - mégis az elkövetkezendő évtizedekben megoldandó. Az audió-vizuális események tárgyi alapjául szolgáló létesítmények igen nagyberuházási értékűek. Igen sok társadalmi munkát képviselnek. Ha létrejöttek, évtizedekig, sőt évszázadokig megvannak. Eljövendő tervezésüknél, a meglévők rekreációjánál az emiitett szempontokat figyelembe kell venni. Mindezeknél azért időztünk terjedelmesebben, mert világosan érezzük e témakör és a rávonatkozó adatgyűjtés, elméleti fejtegetések fontosságát, szükségességét, és időszerűségét. De épp ilyen világosan látjuk azt is, hogy a feladatot magunkban végrehajtani nem tudjuk. A művészettudományi intézetekés a megfelelő állami szervek közreműködésére van szükség már az ideirányuló munkák megtervezésénél is, méginkább kivitelezésénél. Ehelyütt csak annyit szögezünk le, hogy a probléma feldolgozását, az adatok gyűjtését, a soronkövetkező változás tendenciájának figyelését megkezdtük és a színházi élet körülményeit, jelenségeit nem önmagában, hanem a többi kulturális ág közé ágyazva vizsgáljuk. Bármikor készek vagyunk ezt a programme minimumunkat bővíteni és az összefüggések mélyebb elemzése felé kooperativen kiterjeszteni. ADATTÁRUNK ANYAGÁNAK SZERKEZETE Adattári anyagunk tehát, - mint már emiitettük - négy fo csoportba rendszerezŐdött: I. Az államosítás 10 évének, az élő magyar színháznak, adatai, n. A régebbi magyarországi szinházi statisztika (Színháztörténeti statisztika. ) m. Összehasonlító külföldi színházi statisztika IV. Összehasonlító egyéb kulturális statisztika (Hazai és külföldi). A négy csoport közül a legterjedelmesebb, a legrészletezőbb természetesen az államosítás 10 évének anyaga. Terjedelmében ettől nem nagyon marad el az összehasonlító egyéb kulturális statisztika, főleg külföldi ága, tehát a negyedik csoport. Legszerényebb az összehasonlító nemzetközi szinház-statisztika. Az egész adatgyűjtés eddig kb. 4.000 oldal. Ezúton mondunk köszönetet azoknak a szerveknek és személyeknek, akik ennek a máris jelentős terjedelmű anyagnak az összegyűjtésében segítséget nyújtottak. így mindenekelőtt a Művelődésügyi Minisztérium Statisztikai Osztályának, a Központi Statisztikai Hivatal Kulturális Osztályának, a Fővárosi Tanács és a Levéltár illetékes szervéinek. De tekintsük át az eddig összegyűjtött anyag szerkezetét, módszerét. I, Az államosítás 10 évének, az élő magyar sz^

^f^p^ tfftfl Az adatgyűjtés kiterjedt az 1951-1960. között működött valamennyi budapesti és vidéki színházra, beleértve az Állami Déryné (Falu Szinház), valamint az Állami Operaház társulatát. Tehát