Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

készítésük, a raktározásnál tapasztalható rosszabb állandóságuk miatt, valamint áruk miatt sem. E célra megfelelők a szentjánoskenyér-lisztből készült preparátumok, mint pl. az Alcagum, Diagum, Star

gum, Emkogum, Tragasol, Leicogum, Incalca, Tragu S és mások, beleértve a külföldi gyártmányokat is. Továbbá itt vannak a cellulóze-derivátumok, mint az acetilcellulőze, metilcellulóze és a karboxymetilcellulőze; végül'itt vannak a tengeri moszatokból és füvekből nyert sürltő készítmények, amelyeket különböző kereskedelmi elnevezés alatt szállítanak, mint Izlandi moha, Blandola, Norgine, Algine, Nátriumalginát, Lamitex, Keltez éa sok más, rendszerint alginátként nevezett készítmény. A különböző hozzáférhető sűrítőanyagokkal végzett tájékozódó próbák elvégzése után két gyártmányt választottam ki, amelyeket a legjobbaknak tartok: 1. A Lovosa cellulózéból készitett belföldi gyártmány, amely a karbozymetilcellulózék csoportjába tartozik; 2. A tengeri moszatokból készitett Lamitez - szódás alglnát - a norvégiai Frotan cégtől. Mindkét anyagban nagyon alacsony a asáritőanyag mennyisége és az alább illusztrált próbák eredménye szerint elég belőlük viszonylag kis mennyiség - hideg vizben feloldva - a jó effektus eléréséhez. A próbákat a következőképpen végeztük: Vizes oldatot készítettek 70 g Csillogó krocein MOOL festékanyagból és 30 g áztatóanyágból 1 liter vizben. Két fehér műselyem szatén mintadarabjára ceruzával négyzeteket rajzoltak és ecset segítségével pontosan kitöltötték az említett festékoldattal. Az eredményt az 1. sz. minta mutatja. A festék sűrítőanyag nélkül észrevehetően szétfolyik a rajzhatárokon tul. Utána az emiitett festókoldatot felváltva hígították alginát-oldat /25 g/l/ és karbozymetilcellulóze-oldat különböző részeivel /50 g/l/. A legjobb eredményeket a 2. és 3« sz. minták szemléltetik. A 2. sz. festékoldat tartalmaz: 23 g csillogó kroceint MOOL, 10 g áztatóanyagot, 33 g Lovoaa-t egy liter vizre,