Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)
el a nézőtérről és a szabadba továbbítja, illetve részben ismét a klima-berendezésbe juttatja. A klima-berendezés egyes elemeit nem lehet kézileg szabályozni. A csappantyúkat, fűtőtesteket, hütőtesteket, légnedvesítő berendezéseket stb. automatikusan kell vezérelni* A klímaberendezés helyszükségletére vonatkozólag általános érvényességű szabály nem állapitható meg. A helyszükséglet lényegében a mindenkori ópitészeti adottságoktól függ. A legjobb erre a célra a hosszú kiképzésű terem. Igen fontos, hogy a friss levegőt szállító, illetőleg az elhasznált levegőt eltávolító csatornák jól és könnyen csatlakozhatok legyenek. A legtöbbször az a legkedvezőbb megoldás, ha a berendezést a pincében állítjuk fel A friss levegőt az utca szintje felett meglehetősen nagy magasságban kell beszivni és az erre szolgáló csatornában a pincébe vezetni. Ha a klímaberendezést a padláson, vagy a tetőn szereljük p fel, m -ként IOOO-I5OO kg terhelést kell alapul venni. Különös gonddal kell a jó rezgés-, testhang- és légrezgéshang-szigetelésről gondoskodni, ami viszont további épitósi költségeket okoz.Ezzel szemben ilyenkor megrövidülnek a friss, illetve az elhasznált levegőt továbbitó csatornák. Lehetséges olyan megoldás is, hogy a friss levegőt szállító berendezést például a pincében, az elhasznált levegőt továbbitó szerkezetet pedig például a padláson szerelik fel. Ilyenkor azonban megfelelő összeköttetésről kell gondoskodni,hogy az üzem kezdetén, valamint igen alacsony, nemkülönben igen magas külső hőmérsékletek esetében keringtetett levegővel működtethessük a klimatizáló berendezést. A levegőkondlcionáló berendezés helyszükséglete a legkedvezőbb körülmények fennforgása esetén a következő: 1000 férőhelyes szinház: Helyszükséglet szélesség kb. hosszúság kb. magasság kb. 5 méter 17-20 méter 2,7-3 méter a kezelőjáratokat is beleértve.
