Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

nagyobb színházak számára le. Történelmi példa erre a Nemzeti Színház, létezésének/ kezdeti időszakában. Az akkori igazgató kezdeményezésére 1884-ben szinházi vonatokat szerveztek, amelyek nemcsak kultúrpolitikai és nemzeti szempontból jelentettek előrelépést, hanem gazdasági eredményeket is hoztak; a-Nemzeti Színház részére olyan gazdasági eszközöket teremtettek, amelyek lehetővé tették a későbbi válság áthidalását. Az 1945* évi prágai forradalom után az első köztársaság un. vándorszinpadait megszüntették és megszaporodott az utazó színházak tevékenysége. Azonban ez sem bizonyult megfelelőnek: művészeti, üzemeltetési és gazdasági akadályok jelentkeztek. A munka kimerítő volt és veszélyeztette a színházak dolgozóinak egészségét és biztonságát. Gondoskodni kellett a vidék uj módon történő "megdolgozásának" lehetőségéről, amely nagyobb művészeti lehetőségeket jelentett és egyúttal olcsóbbá tette a színházak üzemeltetését. Egyidejűen más országok színházi szakemberei is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A probléma azonban nem oldódott meg, mint ahogy azt a Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő és az ottani tapasztalatokat tükröző "Theater der Zeit" c. folyóirat 1957. éa 1958. évi számai mutatják. A problémával a ml "^ivadló" /Színház/ c. folyóiratunk már az 1949/50-es szinházi idényben foglalkozott. Akkor ez a probléma teljes terjedelmében felmerült az 01oncrac-i színház előtt; A. színház megyei tájszinházzá vált. Feladata az igen kiterjedt olomouci megyét szinházi előadásokkal ellátni. A községek nagy száma/788/,a nehéz utiviszonyok ós a nagy távolságok a színházat a szinházi körzeti központok kialakítására késztették; a színház utazással/tájolással/ mindössze 57 helységet tudott megdolgozni, vagyis kb. az összes községek 7*5 %-át. A községeknek 30 körzeti központba koncentrálásával, a nézők összegyűjtése utján, a színház terve ezerint 520 községet lehetett szinházelőadás szempontjából megdolgozni.Emellett színvonalasabb művészetet tudtak produkálni, megóvták a művészek és a többi dolgozók egészségét, mindezen túlmenően pedig megjavultak a gazdasági és üzemeltetési feltételek. Ugyanebben az időbon kezdte el a nézők összegyűjtését az