Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

Maszkok, szobrocskák, figurák, valamint rekonstrukciós rajzok és festmények igyekeznek méltóképpen bemutatni a nézőknek az archaikus szinháziorma nagyszerűségét. A múzeum másik osztálya azokra a hatásokra utal, amelyeket az antik szinház a renaissancera gyakorolt. A soronkövetkező vitrinekben bemutatják: miképpen él tovább az antik mimus, a Commedia del*Arte-ban. Európa valamennyi részéből származó eredeti rajzok, karcok, festmények és porc eláncsoportok keltik életre az alakok bájos játékát. Ehhez csatlakoznak az Erzsébet-kori szinpad dokumentumai és vele együtt utal a múzeum az angol komédiásokra, bemutatja színpadukat, előadásukat, eredeti színházjegyeket stb. tár a nézők elé. Szinházi előadásokat ábrázoló festmények jelentik az átmenetet abba a terembe, amely a színpadkép kezdeteivel foglalkozik, egészen a barokk korszakig bezárólag. A barokk opera világát számos eredeti rézmetszet szemlélteti. A következő teremben a késő barokk szinpadmüvészetének dokumentumai láthatók. Számos értékes eredeti rajz, többek között a Galli-Bibiena család köréből, operaelőadások eredeti tervei, bevonulások, balettek, tűzijátékok stb. tanúskodnak a szinház történelmének e dicső időszakáról. A következő terem a kelet-ázsiai szinpadmüvészetet mutatja be. A falakat bőségesen kitöltik a Jávából, Ceylonból, Báliból és Japánból származó fantasztikus maszkok. Ezenkivül plasztikák, festmények, fametszetek, tusrajzok stb. eleven képet szolgáltatnak a keletázsiai kulturkör különféle szinpadformairól. A következő teremben - a barokkhoz csatlakozva - több csoportban mutatják be az újkori színházművészetet, a felvilágosodástól egészen a naturalizmusig. A színészi társaságoktól a Mannhe 1 mi Nemzeti Színházig terjedő fejlődést, illetve a fejlődés keresztmetszetét számos kép és szövegdokumentum tolmácsolja. Az udvari színházakról számos eredeti tervrajz stb. nyújt elképzelést. Ezenkivül számos jelentős szinész arcképe is díszíti a falakat. Példaképpen megemlíthetjük, hogy a Goethe által vezetett weimari szinház emlékei közül ott találjuk Goethe sajátkezű utasításait, címlapokat, különlenyomatokat, átdolgozásokat, valamint Goethe saját tervezésű díszleteinek rajzait is. A XIX.századbeli bécsi színházról legtöbbször színpadképeket mutatnak be, amelyek között számos eredeti és igen értékes alkotás is akad. Ezt követi a Bayreuth-i rendezői megoldásokkal foglalkozó terem.