Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

A múzeum nemzetközi kapcsolatai A Moszkvába érkező külföldi szakemberek rendszerint ellátogatnak a Bahrusin Múzeumba, megtekintik kiállítását, múzeumi alapját, különböző kérdéseket tesznek fel szervezéséről, érdeklődnek az osztályok munkája iránt, aziránt, hogy a múzeum hogyan jut az egyedülállóan ritka anyagok birtokába stb. Mei-Lan-Pan, a kiváló kinai szinész, egy teljes napot töltött a múzeumban, annyira megtetszett neki a munkánk, majd amikor Kinába visszatért, hatalmas csomagot küldött, tele gyönyörű szinházi jelmezekkel, maszkokkal, hangszerekkel és egyéb régi kinai szinházi tartozékokkal. A múzeum emlékkönyvében megtaláljuk a Prágai Nemzeti Szinház művészeinek, a Lengyel Állami Szinház, a budapesti Pővárosi Operettszínház, az amerikai "Everyman Opera" /Moszkvában a "Porgy and Bess"-t, a hires néger operát adták elő/, a moszkvaiaknak a "Hamlet"-et bemutató angol szinház, a "Comédie Française", a párisi "Theatre Populaire" /vezetője Jean Vilar, a tehetséges rendező/ és sok más szinház tagjainak sorait. A francia színészek bizonyára nagyon elcosdálkoztak, amikor megmutattuk nekik a múzeumi alapban őrzött eredeti dokumentációs anyagokat a francia színjátszás történetéről: Sarah Bernhardt, Coquelin, Jules Devoyaud, Guitry, a kiváló francia színészek, Saint-Saens, Meyerbeer, Gounod és más nagy zeneszerzők leveleit és dokumentumait. Amikor a múzeum dolgozói megtudták, hogy Jean Vilar A.Tolsztoj "Rettegett Iván halála" c. tragédiáját kivánja előadni, a múzeumi alapból előkeresték azokat a diszlet- és jelmezterveket, amelyeket még Siskov, a XIX.sz. egyik legnagyobb díszlettervezője, készitett a tragédia első orosz szinpadi előadásához. Az anyag fotókópiáját azután átnyújtották Vilar-nak. A múzeumhoz elég gyakran és elég sokan fordulnak segítségért. Az egyik francia művészettörténész nagyszabású tanulmánytirt az orosz balettről és munkájához a múzeumtól kért illusztratív anyagot. Varsó Drámai Színháza az egyik legkiválóbb szovjet darabnak, Tronyev "Ljubov Jarovájá"-jának előadására készült és a Bahrusin Múzeumhoz fordult segítségért. 1957 elején a Jugoszláv Színháztörténeti Múzeum vezetője érkezett meg Moszkvába és egy hónapon át tanulmányozta a Bahrusin